Fontos bizottsági jelentéseket vitattak meg a képviselők a szerbiai parlament tegnapi ülésén, napirenden szerepelt az állami támogatások felügyeletével megbízott testület munkájáról szóló 2020. évi jelentés, a közbeszerzések törvényességét felügyelő bizottság tavalyi jelentése, az értékpapír-bizottság éves beszámolója, továbbá az elvégzett, 2020-as közbeszerzési monitoringjelentés is.
Az ülés kérdésfeltevési részében Kovács Elvira, a képviselőház alelnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a vidéken, falusi környezetben élő nők egészségügyi ellátásának kérdéskörével, jogaival foglalkozott. Emlékeztetett arra, hogy a nemzeti nemi egyenlőségi stratégia kiemelt célként kezeli, hogy minden nőnek, így a falun élőknek is teljes hozzáférést biztosítson az egészségügyi szolgálatatásokhoz. A falusi környezetben élő nők 16,5 százaléka több mint egy éve nem volt orvosnál, mutatják a rendelkezésre álló adatok, két százalékuk soha nem is járt orvosi ellenőrzésen. A hátrányos helyzetnek egyik szembeötlő jele ez – mutatott rá Kovács Elvira.
Tavaly decemberben az alkotmánybíróság megállapította – folytatta –, hogy nem áll összhangban az alaptörvénnyel a gyermekes családok támogatásáról szóló törvény azon része, mely a beteg gyermeket ápoló anyákat diszkriminálta, amennyiben már más alapon is rendelkeztek ápolásért járó támogatással, illetve az a része, amelyik különböző módon kezeli a földművesként és más alapon foglalkoztatott édesanyákat: a munkaszerződéssel rendelkezők esetében elég a támogatás elnyeréséhez, ha valaki 18 hónappal a gyermek születése előtt biztosítással rendelkezett a munkáltató részéről, a földműves anyák esetében az elvárás 24 hónapra tolódott. A képviselő asszony emlékeztetett arra, hogy ezekre a hiányosságokra már korábban rámutatott a parlamentben, kérte az illetékes minisztérium véleményét, s most örömmel konstatálta, sikerült a VMSZ javaslatait beépíteni a gyermekes családok támogatásáról szóló törvény módosítási javaslatába. Mint mondta, ezáltal sikerül majd kijavítani a korábbi igazságtalanságot a földművelésből élő anyák és a más alapon biztosított nők között. A hónap végén tárgyalhat a képviselőház a javaslatról, mely szerint minden kategória esetében egyaránt 18 hónap lesz a feltétel. A folytatásban rámutatott arra, hogy minden kimutatás szerint a rurális környezetekben a nők a férfiaknál naponta legalább egy órával többet dolgoznak az úgynevezett „otthoni munka” miatt, mégis kevesebb nő nevén szerepel bejegyzett gazdaság, kevesebb nő rendelkezik egészségbiztosítással, a falusi házak 88 százalékának pedig szintén férfi a bejegyzett tulajdonosa. Kovács feltette a kérdést: milyen intézkedéseket tervez a kormány, az érintett minisztériumok annak érdekében, hogy közös erővel a közeljövőben az egyenlőtlenségen javítani tudjunk. Meggyőződése szerint a falun élő nők számára motivációra van szükség, ennek egyik alapja pedig éppen a nemi egyenlőség megvalósítása a tulajdonjogi, egészségügyi és egyéb kérdések rendezése révén.
ISMÉTLŐDŐ SZABÁLYSZEGÉSEK
A közbeszerzések törvényességét felügyelő bizottság meglehetősen összetett munkavégzésről tett tanúbizonyságot – mondta a napirendi pontokkal foglalkozó ülésrészben Ökrész Rozália, a VMSZ képviselője. Rámutatott arra, hogy a testületnek 2020. július elseje előtt a korábbi törvénnyel, majd ezt követően az új, érvényben lévő jogszabállyal összhangban kellett elemeznie a közbeszerzéseket és védenie az azokon részt vevők jogait. Fontos kitérni azokra a szabálytalanságokra, amelyeket az illetékes bizottság tavaly megállapított, s amelyek sajnos, hosszú ideje állandóan ismétlődő szabálytalanságnak számítanak – mutatott rá. A vétségek mindegyike a közbeszerzési pályázati feltételeknek a meghatározása során történik – mondta – amelyeket nem kellő pontossággal fogalmaznak meg, ellehetetlenítve ezáltal az ajánlattevőket abban, hogy teljesen megfelelő ajánlattal rukkoljanak elő, s teljes bizonyossággal ki lehessen iktatni mindennemű szubjektivitást a győztes kiválasztásának folyamatában. Minden szabálytalanság kihat a potenciális ajánlattevők körére, szűkíti azt, s negatívan befolyásolja a piaci versenyt is, értékelte a képviselő. Ez rossz gyakorlatot teremt, s nem áll összhangban a szabad piaci verseny szellemével sem – állapította meg a képviselő asszony. A monitoringjelentés kapcsán az intézmények közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozta, különösen pedig az Állami Számvevőszékkel (DRI) kellene még közelebbi kapcsolatokat kialakítani, mert magának a közbeszerzések ellenőrzésével foglalkozó testületnek nincsenek törvényes lehetőségei a megkötött szerződések ellenőrzésére.
ÚJ, DE SIKERES
Az állami támogatások ellenőrzésével megbízott testület egy új bizottságnak számít – magyarázta, melyet az Európai Bizottság ajánlásainak figyelembe vételével meghozott törvény elfogadását követően állítottak fel, a koronavírus-járvány okozta nehéz helyzet ellenére sikeres volt munkájában, holott a kezdeti nehézségekkel és káderkérdésekkel is foglalkoznia kellett – értékelte felszólalásában Ökrész Rozália.
Az értékpapír-bizottság jelentése kapcsán arról szólt, hogy bár a közvélemény számára kevésbé ismert testületről van szó, annak jelentősége mégis óriási, érintett ugyanis az európai uniós csatlakozási tárgyalások négy fejezetében is. Aláhúzta, kapacitásbővítési, káderbővítési támogatást érdemel ez a testület. A VMSZ végül támogatta valamennyi jelentés elfogadását.
