A balkáni, mindenekelőtt szerbiai és montenegrói bűnszervezetek sajátossága, hogy szoros kapcsolatban állnak az államvezetőséggel – közölte a témával foglalkozó írásában a francia Le Monde, s adta hírül a Beta hírügynökség.
Mint a cikk megállapította, más bűnbandák általában külföldi maffiacsoportokkal állnak szoros összeköttetésben, a szerbiai és montenegrói maffia specifikuma azonban az, hogy nemcsak más bűnszövetkezetekkel, hanem az állammal is szorosan együttműködik – tette hozzá a Bűnbandák az államapparátus szívében a Balkánon című írásában a Le Monde.
Az albán maffia például az olasszal áll kapcsolatban, a szerb és a montenegrói pedig az állammal – értékelte az írás. A cikk megállapította, hogy az összeköttetésnek ez a típusa még a kommunizmus idején alakult ki, a jugoszláv titkosszolgálatok ideje alatt, később pedig csak erősödtek a szálak Slobodan Milošević volt jugoszláv és szerb elnök hatalomgyakorlása idején.
A Le Monde beszámolója szerint a szakértők ma gyakran felteszik a kérdést, maffiaállamnak nevezhető-e Montenegró és Szerbia, az erre adott válasz pedig annak megállapításától függ, vajon a maffia áll-e továbbra is az állam szolgálatában, vagyis az államok profitálnak-e a maffiának köszönhetően, vagy esetleg bekövetkezett egy fordított helyzet, melyben már az államot irányítja az alvilág.
Megállapították, hogy Montenegróban némileg más a helyzet, mert ugyanaz az ember, Milo Đukanović áll az ország élén a kommunizmus bukása, azaz 1991 óta. A Le Monde szerint ez annyit jelent, hogy minden bűnszervezetnek egyetlen munkaadója van azóta, mégpedig az állam elnöke. Cikkében Jovo Martinović újságíróra hivatkozik a francia lap, aki, mint említik, már húsz éve folytat kutatásokat a szervezett bűnözés alakulásáról.
Az írásban rámutattak arra, hogy Montenegróban és Szerbiában is az államfő testvérét tartják tényfeltáró írásaikban egyes újságírók a kulcsembereknek az alvilággal való együttműködés terén. A Le Monde beszámol arról, hogy Đukanović testvére milliárdos, s köztudott, hogy a család a dohánycsempészetből gazdagodott meg. Az olasz igazságügyi szervek megpróbálták feltárni a szálakat a politika és a maffiacsoportok tagjai között, különösen Milo Đukanović vonatkozásában, ám nem jártak sikerrel.
Hozzátették: más európai országok igazságszolgáltatása sem jutott soha tovább néhány ismert csempész lebuktatásánál.
Azok, akik mélyebben foglalkoztak a volt Jugoszláviában látott szervezett bűnözéssel, tudják, a titkos szolgálatok jelentős szerepet játszanak, védik egymást és a politikusokat is, közben folyamatosan információt cserélnek egymással.
Aleksandar Vučićtyal kapcsolatban a Le Monde feltételezi, hogy továbbra is közel áll a Partizan futballklubhoz, amelyet rejtett tevékenységre használhat. A párizsi lap szerint ez a klub hagyományosan közel áll a titkos szolgálathoz. Az államfőről közli, hogy korábban a szélsőjobboldali Szerb Radikális Párt kiemelkedő tagja volt, mely Arkan tigriseihez hasonló félkatonai csoporttal is rendelkezett, és Milošević idején tájékoztatási miniszterként is tevékenykedett.
