A járvány negatív hatása az idegenforgalmi szektorban hatalmas. A betegség legnagyobb vesztesei az utazási irodák és az idegenforgalmi munkások. Az utazási ügynökségek azt állítják, hogy a tartalékaikat használják már, emelte ki Újhelyi Ákos, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője a köztársasági képviselőház keddi ülésén, amikor a képviselők lehetőséget kaptak arra, hogy az állami intézményeknek kérdéseket tegyenek fel.
A turizmusnak támogatásra van szüksége, hiszen a járvány miatt 85-90 százalékkal volt kénytelen csökkenteni a tevékenységek mennyiségét – mutatott rá Újhelyi, majd hozzátette, az eddigi intézkedések mellett, amikor a járvány kezdete óta a különböző élénkítő csomagokon keresztül az állam a GDP mintegy 12,5 százalékával támogatta a gazdaságot és a lakosságot, fontos lenne, hogy továbbra is a gazdaság igényeire összpontosítson, tehermentesítve azt, nagyobb érvényesülési lehetőséget biztosítva a magánszektor számára. Kiemelte, miután több ország a járvány megfékezése céljából lezárta a határokat, globális szinten nehéz helyzetbe került a vendéglátóipar és a turizmus. Ha az utazási korlátozások sokáig tartanak, több ezer ember marad munka nélkül. A helyzetet nehezíti, hogy a járvány okozta nehézségek miatt több utazási iroda nem tudta meghosszabbítani a licencet, így a járvány kezdte óta a 400 utazásszervezőből ma csupán 110 szerezte meg a működéshez szükséges engedélyt. Újhelyi elmondta, ahhoz, hogy többen is folytathassák tevékenységeiket, a garanciáról szóló szabályzat módosítására van szükség, illetve a kormánynak és az idegenforgalmi minisztériumnak egyeztetnie kell a biztosítótársaságokkal, hogy igazságosabb munkakörülményeket hozzanak létre, ugyanis jelenleg drágák az utazási kötvények.
Đorđe Milićević, a Szerbiai Szocialista Párt képviselője ugyanakkor Ivica Dačićhoz intézte kérdését. Ő a pártok közti párbeszéd megszervezésének részletei iránt érdeklődött. A parlament elnöke válaszolva a kérdésére elmondta, hamarosan megkezdi a párbeszédet azokkal a pártokkal, amelyek a választási feltételekről nem szándékoznak tárgyalni az Európai Parlament képviselőinek jelenlétében. Ám egyelőre még nem tudni, hogy ez mikor történik meg.
Dačić rámutatott, hogy a pártok közti párbeszéd kezdetét ő maga márciusra javasolta, ez nem történt meg, mégpedig az EP-képviselők javaslatát tiszteletben tartva. Kiemelte, éppen az ő terveik alapján a pártok közti párbeszéddel nem sietnek. Vagyis jelenleg a párbeszéd várhatóan a következő két hónapban előkészítő fázisban marad, amikor tárgyalásokat folytatnak a képviselői csoportokkal, a kormánnyal és az ellenzéki pártokkal. Ám ez alatt az idő alatt sem tétlenkednek, ő hamarosan megkezdi a tárgyalásokat, hiszen sok párt jelezte, hogy érdekelt a párbeszédben. Mivel többen nem kívánják, hogy a nemzetközi közösség képviseltesse magát a tárgyalásokon, ugyanakkor vannak ötleteik és javaslataik, amelyeket meg szeretnének osztani, folyhat az egyeztetés.
A képviselők a tegnapi ülésen azt az államok közti megállapodást vitatták meg, amelyet Szerbia a bosznia-hercegovinai Miniszterek Tanácsával kötött és az úti infrastruktúra felújítására és az államok közti hidak felépítésére, valamint karbantartására vonatkozik. Tomislav Momirović építésügyi miniszter a képviselőknek elmondta, egy olyan megállapodásról van szó, amely 11 határhíd karbantartását öleli fel. A miniszter rámutatott, nagyon fontos a kormány számára az infrastruktúra fejlesztése, országszerte jelenleg 12 stratégiai fontosságú autóút építésén dolgoznak, az év végéig pedig további 8 autóút építési munkálatait kezdik el.
Nyitókép: Parlamenti ülés (Ótos András felvétele)
