Szerbia minden tőle telhetőt megtett, hogy rendezze az észak-koszovói helyzetet, minden kötelezettségét teljesítette, Pristina az a fél, amelyik ellehetetleníti a megoldás megtalálását, értékelte tegnapi nemzethez intézett beszédében Aleksandar Vučić államfő.
Szavai szerint Koszovóban lényegében az etnikai tisztogatás csendes formája zajlik, az élethez sincs joguk azoknak a szerbeknek, akik nem Albin Kurti kormányfő rezsimjére esküsznek, szerencsére, ilyen meglehetősen kevés van. Ebbe a rendkívül összetett és nehéz helyzetbe az ország nem saját felelőtlensége vagy komolytalansága miatt került, hanem a pristinai szervek sorozatos szerbellenes intézkedései miatt, amelyekre a nemzetközi közösség bizonyos körei támogatással vagy elnézéssel tekintenek. Az említett csendes etnikai tisztogatás egy jól kitervelt és szervezett akció megnyilvánulása, közölte az államfő, amely azzal kezdődött, hogy a koszovói és bizonyos nemzetközi média közreműködésével, külföldi kormányok hozzájárulásával teljesen kriminalizálták a sajtóban a koszovói szerbséget, a közösség tagjairól már nem is emberkét, hanem bűnbandák tagjaként számolnak be. Jelenleg már a tisztogatás második fázisa van folyamatban, melynek az a lényege, hogy megfélemlítsék és szülőföldjük elhagyására kényszerítsék az észak-koszovói szerbséget, de általában véve minden szerbet Koszovó területén. A koszovói rendőrség csak azért van jelen Északon, hogy kulcsfontosságú pontokat foglaljon el, ahonnan aztán mindent befolyásolhat és irányíthat, megakadályozhatja a tiltakozásokat, barikádok emelését, félelmet hinthet minden egyes szerb házba, megakadályozhatja a szerbiai áru beszállítását, valamint lekenyerezhet egyes olyan szerbeket, akik gerinctelenül elfogadják, hogy a megszállóval együtt dolgozzanak, húzta alá beszédében Aleksandar Vučić.
BELGRÁD ELŐSZÖR KÖVETEL BT-ÜLÉST
Az országot most sarokba szorították, mert semmit sem teljesítettek abból, amit megígértek. Ilyen körülmények között nem maradt más hátra, mint megtenni az utolsó értelmes lépést: Szerbia követelni fogja az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésének sürgős összehívását a koszovói kérdés miatt. Vučić arról beszélt, hogy egy ilyen lépést Belgrád soha sem tesz meg alapos megfontolás nélkül, a BT-ülés indítványozását csak végszükségletben szokták az államok alkalmazni. Felhívta a figyelmet, hogy Szerbia első alkalommal folyamodik ehhez a lépéshez. Szerinte a BT-ülésen túl már csakis nehéz döntések jöhetnek szóba, hiszen Szerbia nem engedheti meg a koszovói szerbség teljes elnyomását és elüldözését.
KI SZAVATOL BIZTONSÁGOT?
Mint mondta, a BT-ülésén az ország követelni fogja az 1244-es azon határozatainak teljesítését, amelyek világosan kimondják, hogy nem létezhetnek a KFOR-on kívül más biztonsági alakulatok, így pristinai rendőrségi vagy katonai alakulatok sem. A BT döntése alapján világossá válik majd, fogalmazott, melyik szerv garantálja valójában a biztonságot Koszovóban, ettől függően Szerbia további napirendi pontot is javasol majd a szóban forgó ülésen, amelyről egyelőre nem mondott részleteket. Bejelentette azt is, hogy a jövő héttől minden bizonnyal betiltja minden szerbiai fegyver és lőszer további exportját.
A NATO-VAL IS EGYEZTETNI KELL
Az államfő sürgősen találkozni kíván Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is – jelentette be, hogy megvitassák az aktuális észak-koszovói állapotokat. Arról biztosította a nyugati államokat, hogy Belgrád minden egyes követelésnek eleget fog tenni, annak ellenére, hogy Pristinának meg sem fordul a fejében a szerb községek közösségének megalapítása, amelyre még 2013-ban garanciát adott a brüsszeli egyezményben.
Nyitókép: Beta
