Az államvezetőség tagjaihoz intézett kérdésekkel vette kezdetét a köztársasági parlament tegnapi ülése, amely már a rendkívüli ülésszak első napjának számított. A kérdéseket az előtt tették fel a képviselők, hogy a parlament folytatta volna az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) az országos frekvenciákkal rendelkező kereskedelmi tévécsatornákra vonatkozó, 2022 októberétől 2023 márciusáig terjedő jelentésével kapcsolatos vitát. E jelentésben a REM megállapította, hogy a Pink és a Prva tévécsatornák eleget tettek az országos lefedettség megtartásával kapcsolatos kötelezettségeiknek, míg a B92 elmulasztott teljesíteni minden feltételt, a Happy pedig részben hagyta figyelmen kívül feladatait. Az ellenzék szerint a REM hatalomhoz közel álló tagjai védelmezik a Pink és a Happy csatornát, azok a vezetőség szócsövének számítanak. Az ülésen az ellenzékiek a REM tagjainak leváltása mellett szálltak síkra, a hatalmi pártok képviselői pedig államellenes összeesküvésnek tekintették az ellenzéki tüntetéseket és követeléseket, valamint a koszovói rezsim tevékenységét. Mint ismeretes, ezekkel a témákkal a Belgrádban és Mladenovac környékén történt tragédiákat követően foglalkozik a parlament, a Bratislav Gašić belügyminiszter elleni bizalmatlansági indítványt is a parlament elé terjesztették.
A kérdések többsége a koszovói helyzetre vonatkozott. Nenad Tomašević, a Nada–Új SZDP képviselője, arra volt kíváncsi, a biztonsági szolgálatoknak volt-e információjuk a koszovói rendőrség északi előretörésének terveiről, szándékosan beszélte-e rá az államfő a koszovói szerbeket korábban, hogy hagyják el a koszovói intézményeket. Maga e mögött összeesküvést látott. Megkérdezte azt is, mikor tartanak parlamenti ülést a francia–német rendezési tervről, amelyre az államfő korábban ígéretet tett.
Bojana Bukumirović, a Fogadalomtevők (Zavetnici) képviselője nem értette, miért engedte meg az állam a koszovói szerbek megsebesítését, miért nem tájékoztatta az ország a KFOR-t arról, hogy katonaságot küld az észak-koszovói szerb községekbe, miért nem követeli az 1244-es ENSZ BT-határozat teljesítését. Radomir Lazović, a Zöld-Baloldali Klub képviselője kifejtette, mindennemű erőszakot azonnal meg kell állítani, el kell ítélni a koszovói vezetőség reakcióját. Az államfő még egyszer feláldozta politikai játszmájának folytatására a koszovói szerbséget, állapította meg. Mi az állam terve, most, hogy így elszabadultak az indulatok, kérdezte.
Ökrész Rozália, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a vállalkozások bezárásának megelőzését célzó „Ne zatvaraj!” elnevezésű kezdeményezéssel kapcsolatban tett fel kérdést a pénzügyminiszternek. Mint fogalmazott, a kis- és középvállalkozások fontos részét képezik az ország gazdasági életének. A kezdeményezés célja rámutatni arra, hogy sokszor minimális hibák, adminisztratív jellegű apró mulasztások miatt kénytelenek a vállalkozók lakatot tenni vállalkozásaikra. Olyan esetekben is elrendelik a 15 napos bezárást például, amikor az áruátvétel során a kereskedésben találják valamelyik segédkező családtagot, vagy késik a forgalom összegének befizetése. Amennyiben a pénztárgép meghibásodik, nincs alternatív módszere a forgalom könyvelésének, ezért erre az időszakra is le kell állniuk a munkával a vállalkozóknak. Nem szabad megengedni, hogy a be nem jegyzettek előnyt élvezzenek a bejegyzettekkel szemben, jobban kifizetődjön a szürkegazdaság részét képezni, mutatott rá Ökrész Rozália. Szerinte figyelembe kell venni az adott vállalkozás gazdasági erejét, szükség lenne a felügyelőségek és vállalkozók közötti partnerségre, fontos ugyanakkor a büntetőpolitika összehangolása, egyes esetekben enyhítése. Helytelen a vendéglátóipari létesítmények bezárása 15, vagy második mulasztás esetén 90 napra, mind a vállalkozók, mind a forgalmazók, a foglalkoztatottak szempontjából, húzta alá.
Nyitókép: Beta
