Új intézkedések foganatosítását jelentette be a Blic napilapnak nyilatkozva Mirsad Đerlek egészségügyi államtitkár: bevezetnék a fejkvótát, ami az jelenti, hogy az általános orvosoknak és a szakorvosoknak meghatározott számú pácienst kellene megvizsgálniuk, a sebészeknek pedig előírnák, hogy havonta hány könnyebb, hány bonyolultabb és hány kiemelkedő szakértelmet igénylő műtétet kell elvégezniük. Amennyiben nem teljesítik a normát, nem kaphatnak teljes fizetést – közölte Đerlek. Mint hozzátette, ezzel azt szeretnék elérni, hogy a magánintézményekben is alkalmazott orvosok kellőképpen összpontosítsanak az állami létesítményekben fogadott páciensekre.
– Senki nem akarja megtiltani az orvosoknak, hogy magánintézményben is munkát vállaljanak, hiszen a törvény megteremti ennek a lehetőségét. Ugyanakkor az orvosoknak elsősorban az állami intézményekben végzett munkájukra kell összpontosítaniuk. Nem szabad megtörténnie annak, hogy az orvosok nem végeznek el kellő számú vizsgálatot az állami intézményekben, ám megkapják a teljes bérüket – magyarázta Đerlek.
Danica Grujičić egészségügyi miniszter nem sokkal tisztségbe lépése után még úgy nyilatkozott, hogy az állami intézményekben alkalmazott orvosok számára meg kellene tiltani a magánintézményekben való munkavállalást, mivel szerinte ez korrupciót szül. Abban az időszakban a szakma több képviselője is bírálta a minisztert emiatt és magánintézményekben való munkavégzés korlátozására vonatkozó elképzelései miatt. Az N1 tv-nek nyilatkozó Dragan Delić nyugalmazott infektológus elmondta, bár a törvény megengedi, hogy az állami alapítású intézményben alkalmazott orvosok magánlétesítményben is dolgozzanak, ő ezt soha nem tette meg. Az volt az álláspontja, hogy ha magánintézményben is munkát vállalna, akkor nem lenne képes megfelelően összpontosítani munkájára az állami intézményben. Mint hozzátette, az persze vitathatatlan, hogy a legtöbb orvos nem keres annyit, amennyit kellene, ezért dolgozik a magánszektorban is.
Más ezzel kapcsolatban az álláspontja Dejan Žujović tüdőgyógyásznak, aki magánintézményben is dolgozik. Elmondása szerint azért, mert az állami szektorban nem keresi meg a tisztességes megélhetéshez szükséges pénzt. Az, hogy valaki a munkaideje lejárta után magánintézményben dolgozik, még nem jelenti azt, hogy korrupt – tette hozzá.
– Természetesen elítélem azokat az orvosokat, akik az állami intézményben azt mondják a páciensnek, hogy a magánrendelőben folytassák a vizsgálatokat vagy a kezelést. Minden orvost szigorúan meg kell(ene) büntetni, akinek az esetében bizonyítást nyer az ilyen magatartás. Másrészről az is tény, hogy a polgárok számos vizsgálatot azért végeztetnek el magánintézményben, mert a várólisták miatt államiban belátható időn belül ezt nem tudnák megtenni. Így jártam én is, azaz nem tudtam állami intézményben elvégeztetni a sürgős vizsgálatot – fogalmazott Žujović.
Az orvosoknak, mint mindenki másnak, szabadidejükben jogukban áll kiegészítő munkát végezni. Ha esetleg felmerül a visszaélés gyanúja, azt az egészségvédelem rendszerének az átszervezésével lehet kezelni – értékelte a Danas napilapnak nyilatkozva Dragan Cvetić nyugalmazott aneszteziológus.
– Célszerűbb lenne, ha a miniszter asszony a visszaélés gyakorlatával élő orvosokat kezdené el hajkurászni. Arról is érdemes lenne elgondolkodnia, hogy vajon miért veszi mind több polgár igénybe a magánrendelők szolgáltatását. Biztosan nem azért, mert ablakon kidobni való pénzük van – fejtette ki korábban Cvetić.
A tények elferdítésére és komolytalanságra utal, amikor azt állítják, hogy a magánintézményekben való, legális kiegészítő munkavégzés a korrupció fő oka – értékelte Rodoljub Šabić ügyvéd és a közhasznú információ volt biztosa. Mint hozzátette, természetesen az említettel összefüggésben előfordulhat korrupció, ugyanakkor megfelelő szervezéssel és ellenőrzéssel elejét lehetne venni.
Nyitókép: Illusztráció/Pixabay
