Az egészségügyet megtizedelték, és egy megtizedelt katonasággal nem lehet harcba indulni – hangsúlyozta dr. Rade Panić, a Szerbiai Orvosok és Gyógyszerészek Szakszervezetének elnöke a Nova S televíziónak nyilatkozva. A klinikai központokban, közkórházakban és egészségházakban legalább 10 000 alkalmazottra, köztük 2000 orvosra lenne szükség, hogy minden rendben működhessen, többek között a szakorvosi vizsgálathoz szükséges időpontfoglalás is.
Danica Grujičić egészségügyi miniszter decemberben bejelentette, az új évtől már nemcsak a hónap első 5 napjában lehet szakorvosi vizsgáltra kérni időpontot a választott orvosnál, hanem erre bármikor lehetőség nyílik, amikor arra szükség mutatkozik. Panić azonban rámutat, a gyakorlatban ez még nem működik, az egészségügyre inkább jellemző a káosz minősítés, a kórházakban ugyanis nincs elég szakorvos, aki el tudná végezni a szakorvosi vizsgálatokat, a többségük külföldre ment. A helyzetet külön súlyosbítja, hogy a szakorvosok átlagéletkora 55 év, évekig nem volt terv a szakorvos-képzésre, és az is, hogy az egészségügyi intézményekben olyanok is dolgoznak, akiknek nincs megfelelő képesítésük erre. Példaként a Szabadkai Közkórházat hozta fel, ahol történészt is foglalkoztatnak, míg a Niši Klinikai Központban a gyerekek rehabilitációját tornatanár végzi.
Panić kiemelte, az egészségügyi minisztérium soha nem nyilatkozott az egészségügyben dolgozók pontos számáról, így valójában nem is tudni, hány egészségügyi dolgozó van. Ez az információ azonban kulcsfontosságú lenne ahhoz, hogy látni lehessen, mely osztályokon és mely egészségügyi munkásokból van a legnagyobb hiány.
– Tudjuk pontosan, hogy az egészségügyi alapellátásban az adott számú lakosra hány orvos szükséges, és az orvosokat mekkora egészségügyi személyzetnek kell kísérnie. Azt is tudjuk, hány orvost számolnak a kórházi ágyak után. Például, ha az ortopédián 100 ágy van, akkor 16 orvosnak és körülbelül 80 nővérnek és technikusnak kell lennie. A minisztériumtól soha nem kaptuk meg az alkalmazottak számáról és a beosztásuk szerkezetéről szóló adatokat, egyszerűen titkolják azokat. A Batut intézettől csak félévente kapunk jelentést a létszámról, de azok is vitathatóak, mert sok kolléga helyettesítésként, vagy önkéntes szerződéssel dolgozik, esetleg a megnövekedett leterheltség miatt vették fel őket ideiglenesen, vagy a község fizeti őket. Becsléseink szerint Szerbiában legalább 2000 orvos hiányzik – hangsúlyozta a szakszervezeti elnök.
Szerinte az egészségügyi miniszter által bejelentett intézkedések, a várólista csökkentésére tett határozatok sem hoznak sok változást, hiszen a rendszer éveken keresztül egyre rosszabb állapotba került, és ha a munkaközvetítő listáján található egészségügyi dolgozók mindegyikének adnának munkát, illetve a szükségletek alapján indítanak szakorvosi specializációkat a minisztérium költségére, még így is 5 évre lenne szükség, ahhoz hogy az egészségügy fennmaradhasson. Kevés az orvos, de e kevés orvos sem tudja hatékonyan végezni a munkáját, ha hiányos a csapata. Vagyis nem csak orvosokra, nővérekre és technikusokra, hanem ápolókra és takarítókra is szükség van.
Az egészségügyi minisztérium adatai alapján aneszteziológusokból, általános orvosokból, patológusokból, mikrobiológusokból van hiány, de a vérátömlesztő osztály, a fizikális, a palliatív ellátás is hiánnyal küzd, nincs elég gyermekorvos, radiológus, sportorvos és fogorvos sem. Panić kiemelte, a gyermekorvos és a fogorvosok kulcsfontosságúak a közegészség fenntartásához. Például aneszteziológust nem lehet egy éjszaka alatt előteremteni, specializációjuk tíz évig is eltarthat.
Kitért az egészségügyi dolgozók fizetésére is. Elmondta, miután még mindig nem született meg a beígért fizetési osztályokról szóló törvény, a jelenlegi helyzet okot adott sokaknak, hogy külföldön keressenek megélhetést. Rámutatott, ezzel a törvénnyel a szakorvosok fizetése is magasabb lehetne, de például a takarítók fizetése sem lehetne a minimálbérnél 20 százalékkal alacsonyabb.
Nyitókép: Shutterstock/B92
