A zaporizzsjai atomerőművet ért sorozatos támadások, a háború lezárása politikai eszközökkel és a gabonaexport folytatása is napirenden szerepelt Volodimir Zelenszkij ukrán és Recep Tayyip Erdoğan török elnök, valamint António Guterres ENSZ-főtitkár tegnapi megbeszélésén, amelyet Lvivban tartottak meg. Az ukrán államfő előzőleg külön-külön is tárgyalt mindkét vendégével.
Háromoldalú tárgyalást folytatott tegnap Volodimir Zelenszkij ukrán és Recep Tayyip Erdoğan török államfő, valamint António Guterres ENSZ-főtitkár. A nyugat-ukrajnai Lvivban tartott megbeszélésük előtt Zelenszkij külön-külön is egyeztetett két vendégével. Guterressel áprilisban már beszélt személyesen (Kijevben), de Erdoğannal ez volt az első találkozója az Ukrajna elleni orosz invázió február 24-ei kezdete óta.
A lvivi tárgyalásokon kiemelt témaként foglalkoztak a háború diplomáciai lezárásának lehetőségével, a zaporizzsjai atomerőműben kialakult válsággal és az ukrán gabonaexporttal, amely augusztus elején indult újra.
Ezúttal szóba került az elszállításra váró mezőgazdasági termények mennyiségének növelése is. Az ENSZ és Törökország segítségével megkötött orosz–ukrán megállapodás segítségével megindult szállításoktól a szakemberek a globális élelmiszerválság enyhülését várják.
Zaporizzsját március 4-én foglalták el az oroszok és azóta is megszállva tartják az ottani atomerőművel együtt. A létesítmény a legnagyobb a maga nemében Európában. Az utóbbi napokban több tüzérségi támadás érte, amiért Ukrajna és Oroszország egymást vádolja. Moszkva ráadásul azt állítja, az ukránok ma ismét ágyúzni akarják az atomerőművet, amiért az oroszokat tennék felelőssé.
Az atomerőműben és környékén állítólag továbbra is normális a radioaktív sugárzás szintje. Sokan mégis attól tartanak, hogy (súlyos) nukleáris baleset következik be, ha találat éri a hat reaktor egyikét.
Az atomerőművek biztonsága és a nukleáris anyagok felelős felhasználása felett őrködő Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) szakemberei a helyszínen szeretnének meggyőződni a helyzetről. Kijevi kérésre, amit Moszkva is támogat. Az utóbbi azonban azzal fenyeget, hogy leállítja az erőművet, ha Ukrajna továbbra is lövi. Igor Kirillov tábornok, az orosz fegyveres erők sugárzás-, vegyi- és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka szerint a komplexum egyes rendszerei már megsérültek a csapásokban. Közölte: egy nukleáris baleset következményeit más országok is megéreznék.
A témáról, illetve a veszélyről Lvivban is egyeztetett a három vezető. Guterres a héten már tárgyalt az atomerőmű biztonságos működtetéséről Szergej Sojgu orosz hadügyminiszterrel is.
A tervek szerint a világszervezet főtitkára ma ellátogat Odesszába. A helyi kikötő egyike annak a háromnak, ahonnan az ukránok a tengeren juttathatják külföldre a gabonájukat. Guterres a kikötővárosból Isztambulba utazik és felkeresi az ottani központot, amelyből orosz, ukrán, török és ENSZ-tisztviselők felügyelik a fekete-tengeri ukrán gabonaexportot.
A lvivi háromoldalú tárgyalások helyszínétől távoli, kelet-ukrajnai Harkivot, Belgorodot és Krasznohradot tegnap orosz rakétacsapások érték. A támadásokban összesen öten meghaltak, 38-an megsebesültek. Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója szerint a rakéták lakóépületeket is eltaláltak.
Tegnap a dél-ukrajnai Mikolajivban is meghalt egy ember, kettő megsebesült, amikor támadás érte a várost. Olekszandr Szjenkevics polgármester az orosz hadsereget tette felelőssé a történtekért.
Médiahírek szerint október 1-jétől az ukrán nőknek is jelentkezniük kell katonai szolgálatra. Mármint azoknak, akik a hadsereg számára megfelelő szakképesítéssel rendelkeznek. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának egyik tagja úgy tudja, a jelentkezést elmulasztóknak nem kell azonnali szigorú szankciókra számítaniuk.
Az orosz invázió miatt Ukrajnában hadiállapot van és általános mozgósítást is elrendeltek. Ennek alapján a nőket elveben eddig is be lehetett volna hívni a hadseregbe, de csak akkor, ha beleegyeznek. A szolgálat ugyanis rájuk nézve még nem kötelező érvényű.
