A brit hírszerzés információi szerint az orosz hadsereg 60 kilométerre a jelenlegi fronttól, a Krím félsziget határánál kezdte beásni magát, ami alapján akár még erőteljesebb ukrán előrenyomulás várható.
Újabb jelentős területeket készül feladni Oroszország, legalábbis erre következtet a brit védelmi minisztérium, amely a legfrissebb hírszerzési információkra hivatkozva azt írja, az orosz hadsereg nemcsak a Dnyeperig vonult vissza, hanem a jelenlegi fronttól mintegy 60 kilométerre, már a Krím félsziget határán kezdte el kiépíteni új védelmi vonalait.
A britek jelentése – akik naponta elemzik az orosz–ukrán háború legfrissebb fejleményeit – szerint nagyszabású munkálatok zajlanak a Krím határánál, ahogy a keleti frontnál, a luhanszki és donecki régióban is a Donyec folyó mentén. Az orosz katonák ezeken a területeken készülnek beásni magukat, és csapdát akarnak állítani az ukránoknak. Ez azt is jelenti, hogy Moszkva újabb erős ukrán támadásokra számít, ezért adják fel a kevésbé védhető területeket, áll az összegzésben.
A britek szerint a herszoni régióból több csapatot is keletre vezényel át Moszkva, hogy az ott folyó, de igencsak lassan haladó orosz offenzívát támogassák, és abban bíznak, hogy a Krímet a jelenlegi egységekkel is képesek lesznek megvédeni. A keleti hadjárat pedig amiatt különösen fontos Oroszországnak, mert kvázi itt tudnak csak eredményt felmutatni, ezért szinte minden erejükkel ide koncentrálnak.
Persze a frontok aktuális helyzetét nagyban befolyásolhatja a világpolitika alakulása, s a lengyelországi rakétabecsapódás okán először tapasztalhattunk meg véleményeltérést a kijevi és a washingtoni kommunikációban. Menet közben véglegessé vált, hogy
Ugyanakkor egyre súlyosabb következményekkel jár, hogy Ukrajna energiarendszerének csaknem fele leállt az orosz rakétacsapások következtében. Ezt jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök pénteki sajtótájékoztatóján. Szavai Szerint Oroszország folytatja a rakétacsapásokat Ukrajna létfontosságú polgári infrastruktúrája ellen, így harcolva a civil lakosság ellen, és megfosztva az embereket a téli időszakban az áramtól, a vezetékes víztől, a fűtéstől és a kommunikációtól.
Emlékeztetett arra, hogy csak november 15-én Oroszország mintegy száz rakétát lőtt ki Ukrajna városaira.
Kiemelte, hogy ilyen körülmények között Ukrajnának további támogatásra van szüksége európai partnereitől az energiaszektorban. Kiegészítő berendezések szállítására számít, valamint gáz beszerzése céljából pénzügyi forrásokra.
Beruházásokkal és felszerelésekkel segíti Litvánia Ukrajnát abban, hogy újjáépítse a megrongálódott energetikai infrastruktúráját. A litván energiaszektorban működő cégek a háború kitörése óta már hárommillió euró értékben juttattak el eszközöket. A szakértők úgy vélik, Ukrajna energetikai infrastruktúrájának helyreállítása körülbelül 300 millió eurós költség, emiatt az országnak további uniós pénzügyi és eszköztámogatásra lenne szüksége. Legfőképpen transzformátorokra, akkumulátorokra, generátorokra és ezek működtetéséhez szükséges alkatrészekre van szükség.
