A francia kormány bemutatta kedden a tervezett nyugdíjreformot, amelynek keretében a jelenlegi 62 évről 2030-ig fokozatosan emelnék 64-re a nyugdíjkorhatárt, s ezzel párhuzamosan a csaknem 2 millió kisnyugdíjas számára 1200 euróra emelné a kormány a minimumnyugdíj havi összegét. A javaslat szerint a teljes összegű öregségi nyugdíj 2027-től 43 év szolgálati év után járna. Élisabeth Borne miniszterelnök szerint a reform célja szavatolni a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerülését 2030-ig.
„Mindazoknak, akik képesek rá, azt javasoljuk, hogy dolgozzanak tovább. Ezt a döntést hozta meg valamennyi európai szomszédunk is" – mondta élő televíziós beszédében a kormányfő, mielőtt bejelentette a reform legfőbb javaslatát, a nyugdíjkorhatár fokozatos megemelését 64 évre 2030-ig.
„Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy a nyugdíjrendszerünk fejlesztése félelmeket és kérdéseket vált ki a franciákból. Válaszolni kívánunk ezekre, és meg akarjuk győzni az embereket" – hangsúlyozta Élisabeth Borne, kiemelve, hogy a kormány igazságosságra törekszik a reformmal.
Élisabeth Borne (Fotó: Reuters)
A nyolc legfőbb szakszervezet tüntetésekre és sztrájkokra szólít fel január 19-én és 24-én a nyugdíjreform ellen, amelyet Emmanuel Macron államfő már az első mandátumát megelőző kampányában megígért 2017-ben, és amelyet a második mandátuma legfőbb intézkedésének harangozott be, de amelyhez nem rendelkezik a parlamentben a kellő többséggel.
Élisabeth Borne miniszterelnök kedden jelezte, hogy a reformon a kormány kész változtatni a lojális és konstruktív parlamenti vitában, amely februárban kezdődik.
Marine Le Pen, a jobboldali szuverenista Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője szerint igazságtalan a reform, és pártja meg kívánja akadályozni annak elfogadását, míg a radikális baloldali Engedetlen Franciaország „súlyos társadalmi regressziónak" minősítette a javaslatot. Az ellenzékhez tartozó jobbközép Köztársaságiak vezetője, Eric Ciotti azonban jelezte: pártja kész megszavazni az „igazságos reformot".
„Visszaérünk oda, amit a nagyszüleink megéltek: azaz munka után a temető következik" – jelentette ki Philippe Martinez, az egyik legnagyobb szakszervezet, a CGT vezetője. A francia statisztikai hivatal adatai szerint a legszerényebben élő férfiak negyede nem éri meg a jelenlegi 62 éves nyugdíjkorhatárt.
Az elmúlt három évtizedben több nagy nyugdíjreformot is elindítottak a francia kormányok a társadalom elöregedésének és a nyugdíjkassza deficitessé válásának kompenzálására, s valamennyit jelentős szociális tiltakozó megmozdulások kísérték.
Minden 65 évnél idősebb franciára jelenleg 2,6 20 és 64 év közötti jut, de 2030-ban már csak 2,25-en lesznek, 2040-ben pedig már csak ketten, ami a felosztó-kirovó nyugdíjrendszermodell fenntarthatóságát fenyegeti. Ebben a rendszerben a befizetők mindig az aktuális eltartottak nyugdíját finanszírozzák, nem pedig a sajátjukat.
A kormány javaslata szerint a teljes összegű nyugdíjhoz már 2027-től legalább 43 év szolgálati időre lesz szükség az eredetileg tervezett 2035 helyett. Cserébe a kormány minden kisnyugdíjas havi nyugdíjának összegét megemelné a miniszterelnök szerint.
Jóllehet Franciaországban az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár az Európai Unióban, annak megemelése nagyon népszerűtlen: a franciák 68 százaléka nem támogatja a javaslatot az Ifop-Fiducial közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint.
A közvéleménynek kedden bemutatott javaslatot január 23-i ülésén vitatja meg a kormány, de az ellenzéki baloldali pártszövetség, a NUPES már január 17-re tüntetést hirdetett, az összefogást vezető Engedetlen Franciaország pedig január 21-én is tiltakozó nagygyűlést tart.
A törvénytervezetet január 30-tól vizsgája meg a nemzetgyűlés illetékes bizottsága, a plenáris ülés elé február 6-án kerül vitára.
Nyitókép: EPA
Nyitókép: EPA
