Elnökválasztás Csehországban

Csehországban a szavazás két napig tart, a választási helyiségek pénteken délután kettőtől este tízig, szombaton pedig reggel nyolctól délután kettőig tartanak nyitva. A győzelemhez az első fordulóban a leadott szavazatok több mint ötven százalékát kell megszerezni, a jelöltek nagy száma miatt azonban ez nem tűnik reálisnak. Ha közülük most senki nem szerez több mint ötven százalékot, két hét múlva tartják a második fordulót, amiben már csak a két legtöbb voksot kapott jelöltre szavazhatnak a választók. A győztes az lesz, aki akkor több szavazatot kap. A felmérések és a prágai sajtó szerint a jelöltek közül Andrej Babiš volt kormányfőnek, az ellenzéki ANO mozgalom elnökének, Petr Pavel nyugalmazott tábornoknak, a NATO Katonai Bizottsága volt elnökének és Danuse Nerudovának, a brünni Mendel Egyetem volt rektorának van kiemelkedően magas támogatottsága és a legnagyobb esélye a győzelemre.  Mindhárom jelölt támogatottsága 25 és 30 százalék között mozog. A többi induló – diplomaták, szenátorok, vállalkozók, tudományos dolgozók – támogatottsága jóval alacsonyabb, a tíz százalékot sem éri el. Ismert, hogy a közvetlen elnökválasztást hosszú viták után 2013-ban vezették be Csehországban, korábban az államfőt a parlament két háza választotta meg együttes ülésen. Az 1993-ban megalakult Cseh Köztársaság első két elnökét, Václav Havelt és Václav Klaust a parlament, míg a harmadikat, Miloš Zemant már a lakosság választotta meg. Lapunk a cseh elnökválasztásról korábban megkérdezte Mészáros Andort, az ELTE tanárát, aki kifejtette, hogy Babiš politikai erejét hatékony gazdaságpolitikája és több választói réteg megszólítása adja. Beszélt arról is, hogy Babiš kormányzása idején erőteljes bevándorlásellenes és mérsékelt euroszkeptikus hangokat ütött meg, a jelenlegi ötpárti, jobboldali–liberális–zöldpárti kormányt pedig azzal vádolja, hogy túl nagy segítséget nyújt Ukrajnának, ahelyett, hogy a gazdasági válság idején saját állampolgárait segítené.