Miközben Kijevet hetek óta támadja az orosz haderő, három közép-európai ország négy vezető politikusa tett rendkívüli látogatást az ukrán fővárosban. A lengyel kormány szerda délelőtt jelezte, hogy Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök-helyettes, a lengyel kormánypárt vezetője, valamint Petr Fiala cseh és Janez Jansa szlovén kormányfő biztonságban visszatért Lengyelországba.
Kedd reggel jött a hír, hogy három közép-európai ország négy vezetője rendkívüli látogatásra indult az orosz csapatok ostromolta Kijevbe, hogy ott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és más vezető tisztviselőkkel tárgyaljanak. A politikusok az Európai Tanács nevében indultak az ukrán fővárosba, az útról előzőleg Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, valamint Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével is egyeztettek. A látogatás célja az volt, hogy megerősítsék az Európai Unió „egyértelmű támogatását Ukrajna szuverenitása és függetlensége iránt", valamint bemutassák az ukrán államnak és társadalomnak szánt széleskörű támogatási csomagot.
Az útról az Európai Tanács múlt heti párizsi értekezletén született előzetes döntés, a lengyel diplomaták az ENSZ mellett a NATO és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) vezetőit is tájékoztatták róla. Egy uniós tisztviselő szerint azonban a vezetőknek nem volt Brüsszel által adott formális mandátuma. A négy politikus személyében először érkeztek Ukrajnába vezető európai tisztviselők a nyílt orosz–ukrán háború február 24-i kitörése óta.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kedd késő délután posztolt arról a Twitteren, hogy megérkezett a rendkívüli delegáció Kijevbe.
Itt, a háború sújtotta Kijevben zajlik a történelem. Itt harcol a szabadság a zsarnokság világa ellen. Itt mindannyiunk jövője a tét. Az EU támogatja Ukrajnát, amely számíthat barátai segítségére – ezt az üzenetet hoztuk Kijevbe – írta Twitter-bejegyzésben a lengyel kormányfő.
A négy közép-európai politikus kedd este találkozott Zelenszkijjel, illetve Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel.
A találkozó után a legerősebb bejelentést Jaroslaw Kaczynski tette, akit a lengyel kormánypárt, a PiS elnökeként, illetve miniszterelnök-helyettesként Lengyelország de facto vezetőjének tartanak. Kaczynksi szerint nemzetközi békefenntartó missziót kellene küldeni Ukrajnába, olyan erőt, amely meg is tudja védeni magát a veszélyes területen.
Úgy vélem, szükséges, hogy legyen egy békemisszió – akár a NATO részéről, akár szélesebb nemzetközi keretben –, egy misszió, amely képes megvédeni magát, és amely ukrán területen működik – mondta el a találkozót követő sajtótájékoztatón.
Hozzátette, a misszió célja a béke lenne, humanitárius segítséget nyújtana, de fegyveres erőkkel védené magát.
Zelenszkij a sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy sok nagykövet elhagyta Kijevet, a most az ukrán fővárosba látogató vezetők azonban „nem félnek semmitől, inkább a mi sorsunktól tartanak”.
Teljes mértékben megbízunk ezekben az országokban és ezen országok vezetőiben... 100 százalékig biztosak vagyunk abban, hogy mindaz, amit megbeszélünk, eléri a célját országunk, biztonságunk és jövőnk érdekében – nyilatkozta az ukrán elnök.
Petr Fiala cseh miniszterelnök Prágába való hazatérése után azt nyilatkozta, Ukrajnának több fegyverre van szüksége, hogy megvédje magát az orosz invázióval szemben. Csehország és más országok is adnak fegyvereket Ukrajnának, de szerinte ezt még intenzívebben kellene tenni, és még több országnak hozzá kellene járulnia ehhez. Elmondta, az ukrán vezetéssel folytatott tárgyaláson szóba kerültek a szankciók, a fegyverek és a humanitárius segítség is, valamint a lehetséges jövőbeli diplomáciai lépések. Hozzátette, a felek felvetették olyan szövetség létrehozását is, amelyben a részt vevő országok menedéket adnának az orosz hadsereget elhagyó katonáknak.
A Kaczynski által fölvázolt fegyveres békemisszió felállítása azonban több mint kérdéses. Békefenntartókat legtöbbször az ENSZ égisze alatt küldenek a súlyos konfliktusok sújtotta övezetekbe. Jelenleg Afrikában működik a legtöbb ENSZ-békemisszió, így Nyugat-Szaharában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Szudánban, Dél-Szudánban, Maliban és a Közép-Afrikai Köztársaságban. Európán belül Cipruson és Koszovóban vannak nemzetközi békefenntartók.
