A TASZSZ orosz hírügynökség jelentette, hogy az ukrán egészségügyi minisztérium szombaton betiltotta 39 olyan gyógyszer kereskedelmét az országban, amelynek a gyártója Fehéroroszországban működik vagy ott van a székhelye. A minisztérium magyarázata szerint ezeknek a gyógyszereknek létezik helyettesítőjük ukrajnai gyártóknál. A már forgalomba került fehérorosz gyógyszerek értékesíthetők.
Szintén a TASZSZ jelentette, hogy az ukrán hatóságok az odesszai kikötőben lefoglaltak egy 100 ezer euró értékű gyümölcslészállítmányt, amely Moldovából Kínába tartott, és a kínai vevő már ki is fizette. Erről a gyártó cég, az Orhei-vit igazgatója számolt be a TVR moldovai tévének. A lefoglalt árut Ukrajna különböző pontjaira szállítják, ahol a hatóságok szerint a legnagyobb szükség van rá. Az ukrán védelmi minisztérium más cégek másféle élelmiszer-szállítmányait is lefoglalta, és egyebek között a donyecki régióba viszik. A cég ügyvédjei pert indítottak. A hasonló esetek elkerülése érdekében a vállalat kerülő útvonalon, Románián keresztül fog ezentúl szállítani.
Kinzsalokat is bevetettek
Kinzsal típusú hiperszonikus rakéták bevetéséről és külföldi zsoldosok likvidálásáról számolt be tegnapi hadijelentésében Igor Konasenkov vezérőrnagy. Az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerint a Kaszpi-tengerről indított Kalibr cirkálórakétákkal és a Krím légteréből kilőtt Kinzsal hiperszonikus légi ballisztikus rakétákkal semmisítettek meg egy nagy üzemanyag- és kenőanyag-tároló bázist Mikolajiv megyében, Konsztantinivka település közelében. A szóvivő előző nap tett első ízben bejelentést a Kinzsalok harci bevetéséről. Eszerint március 18-án az Ivano-Frankivszk megyében található Deljatinban nagy földalatti rakéta- és légilőszer-raktárt semmisítettek meg vele.
Konasenkov friss beszámolója szerint több mint száz ukrán katona és külföldi zsoldos halt meg az ukrán különleges műveleti erők egyik kiképzőközpontját ért légi rakétacsapásban Zsitomír megyében, Ovrucs falu közelében. Mint mondta, az orosz légierő az éjszaka folyamán 62 ukrán katonai létesítményt semmisített meg, a légvédelem pedig lelőtt egy Mi–8-as helikoptert, hat drónt és egy Tocska-U ballisztikus rakétát.
Konasenkov szerint a háború kezdete óta 207 drónt, 1467 harckocsit és páncélozott járművet, 148 rakéta-sorozatvetőt, 573 darab tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1262 darab különleges katonai járművet semmisítettek meg.
Az ukrán vezérkar állítása szerint eddig 14 700 orosz katona esett el, 96 repülőt, 118 helikoptert és 476 tankot semmisítettek meg. Legalább ötven holttestet emeltek ki Mikolajiv kaszárnyájának romjai alól – számoltak be szintén ukrán források. Az épületet szombaton érte orosz rakétacsapás.
Közeledtek az álláspontok
Döntő fontosságú kérdésekben közeledett az orosz és az ukrán fél álláspontja – jelentette ki Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter tegnap. A tárcavezető szerint a felvetett hat ügy közül négyben megegyezés született, s úgy vélte, tűzszünetre is van kilátás, ha a felek nem gondolják meg magukat a már eddig eldöntött kérdéseket illetően.
Ibrahim Kalin, a török elnöki hivatal szóvivője korábban azt mondta, a megbeszéléseken Ukrajna semlegessége, a demilitarizálás és kölcsönös biztonsági garanciák, az orosz fél által „nácitlanításnak” nevezett eljárás, az orosz nyelv használata Ukrajnában, valamint a Donbasz és a Krím státusának megállapítása van terítéken.
A szóvivő szerint tartós tűzszünetre csak Zelenszkij és Putyin személyes találkozóját követően látnak esélyt.
Cavusoglu szombaton, japán hivatali partnerével, Hajasi Josimaszával tartott közös, antalyai sajtótájékoztatóján elítélte és a nemzetközi jog súlyos megsértésének nevezte Ukrajna orosz lerohanását.
Peking bírálta a nyugati szankciókat
Kína élesen bírálta szombaton az Oroszország ellen hozott nyugati szankciókat és a NATO kelet-európai csapaterősítését, miután Joe Biden amerikai elnök az előző nap figyelmeztette Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy következményei lesznek, ha Peking támogatást nyújt Moszkvának az Ukrajna elleni invázióhoz.
„Az Oroszország elleni szankciók egyre felháborítóbbak” – vélekedett Li Ju-cseng külügyminiszter-helyettes. Egyebek mellett az orosz oligarchák, valamint Vlagyimir Putyin és közvetlen környezete ellen hozott büntetőintézkedésekkel kapcsolatban azt sérelmezte, hogy „teljesen alaptalanul zárolják orosz állampolgárok külföldön lévő vagyontárgyait”.
„A történelem ismételten megmutatta, hogy szankciók nem oldanak meg problémákat. Mindössze az átlagembereknek ártanak, és megnehezítik a világkereskedelmet” – hangsúlyozta, hozzátéve azt is, hogy az észak-atlanti szövetségnek nem szabadna tovább terjeszkednie keletre, sarokba szorítva ezzel egy olyan atomhatalmat, mint Oroszország.
„Kína sosem fog elfogadni külső kényszert vagy nyomást, és ellenzi az alaptalan vádaskodásokat és gyanúsítgatásokat” – jelentette ki Vang Ji külügyminiszter, Biden és Hszi Csin-ping pénteki telefonbeszélgetésére utalva.
Csernyihivben katasztrofális a helyzet
Katasztrofális állapotokról számolt be a már hosszú ideje ostromlott észak-ukrajnai Csernyihiv polgármestere, aki arról nyilatkozott, hogy az orosz csapatok válogatás nélkül mérnek lakónegyedekre tüzérségi támadásokat, amelyek civil áldozatokat követelnek. „Nincs áram, sem víz, sem fűtés, a városi infrastruktúra teljesen romokban hever” – mondta, hozzátéve, hogy a 300 ezer lakosú város kórházát ismételten lőtték, emiatt az egészségügyi ellátás is összeomlott. Ezenfelül nincs humanitárius folyosó a civilek kimenekítésére.
Irina Verescsuk ukrán kormányfőhelyettes szombaton ismertette, hogy mintegy 190 ezer civilt menekítettek ki humanitárius folyosókon a frontról a háború február 24-i kezdete óta.
Ellenzéki pártok felfüggesztve
A hadiállapot idejére felfüggesztették több olyan ukrán ellenzéki párt tevékenységét, amelyek állítólag kapcsolatban állnak Oroszországgal. „Az ukrán nemzetbiztonsági tanács, tekintettel a teljes körű háborús helyzetre és az országgal kapcsolatban álló bizonyos politikai szervezetekre, úgy határozott, hogy felfüggeszti a hadiállapot idejére egy sor politikai párt tevékenységét” – jelentette be az ukrán elnök.
Az érintett pártok és politikai erők: az Ellenzéki Platform – Az Életért, a Sarija Pártja, a Mieink, az Ellenzéki Blokk, a Baloldali Ellenzék, a Baloldali Erők Szövetsége, a Hatalom, az Ukrajna Progresszív Szocialista Pártja, az Ukrajna Szocialista Pártja, a Szocialisták és a Volodimir Szaldo Pártja.
„Nem fognak sikerrel járni a politikusaik kollaborációt és társadalmi megosztást célzó tevékenységei, de kemény választ fognak kapni ezért” – mondta Zelenszkij.
