A Kijev és Lviv körzetében található ukrán katonai létesítmények nagy pontosságú fegyverekkel történt megsemmisítéséről számolt be vasárnapi hadijelentésében Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Tájékoztatása szerint az orosz fegyveres erők szombaton nagy hatótávolságú precíziós légifegyverekkel megsemmisítettek egy nagy üzemanyagbázist Lviv közelében. Emellett, mint mondta manőverező robotrepülőgépekkel megsemmisítették a lvivi rádiójavító üzem műhelyeit, ahol Sz–125-ös légvédelmi- és Tor föld-levegő rakétarendszereket, valamint az ukrán légierő radarállomásait, a rádióelektronikai harc eszközeit és a harckocsik célzóberendezéseit javították és korszerűsítették.
A tábornok azt mondta, hogy a Kijevtől 30 kilométerre délnyugatra található Pleszecke településen nagy hatótávolságú, tengerről indított precíziós fegyverekkel megsemmisítettek egy raktárat, amelyben Sz–300-as és Buk föld-levegő rakétarendszerek rakétáit tárolták.
Az ukrán megyei vezetők megerősítették vasárnap, hogy rakétacsapások következtében teljesen megsemmisült két nagy olajraktár Nyugat-Ukrajnában.
Vitalij Koval, a nyugati országrészben fekvő Rivne megyei katonai adminisztráció vezetője az Eszpresszo ukrán televízió műsorában elmondta, hogy a légi csapás szombaton este érte a Dubnóban található olajraktárat, amely ennek következtében teljesen kiégett, személyi sérülés viszont nem történt.
Makszim Kozockij, a szintén nyugat-ukrajnai Lviv megye katonai adminisztrációjának vezetője pedig azt erősítette meg a Telegram üzenetküldő portálon, hogy a megyeszékhelyen, Lvivben semmisült meg az előző esti orosz rakétatámadásokban egy olajraktár. Emberáldozatokról ő sem adott hírt. Hozzátette, hogy a bázison egész éjjel, 12 órán át küzdöttek a lángok megfékezésével, mostanra már sikerült eloltani a tüzet.
VÁLTÁSCSERE CSERNOBILBAN
Az orosz csapatok által megszállt csernobili atomerőműben mostanra sikerült leváltani az ukrán személyzet egy részét – közölte vasárnap Jurij Fomicsev, a lekapcsolt nukleáris létesítménytől északra fekvő Szlavutics város polgármestere egy tévéműsorban. Azokat a szakembereket váltották fel újakra, akik az Ukrajna elleni teljes körű orosz támadás kezdetétől, február 24-étől voltak szolgálatban. Az erőművet már a támadás legelején elfoglalták az orosz erők. A polgármester szerint időről időre kapcsolatba tudnak lépni telefonon az ottmaradt személyzettel. Szavai szerint önkéntes alapon vállalták a szolgálatot azok, akiket váltásként odaküldtek dolgozni. Reményét fejezte ki, hogy az atomerőmű dolgozóit gyakrabban tudják majd váltani. Fomicsev hozzáfűzte, hogy van elegendő élelmiszer a csernobili létesítményben, még a háború kezdete előtt feltöltötték a készleteket.
FOLYTATÓDTAK A VÁROSOSTROMOK
A polgármester arról is beszámolt, hogy az orosz erők már benyomultak a városba, amelyet jó ideje körbezárva tartottak. Eddig a településen hárman haltak meg katonai szolgálatteljesítés közben, két polgári személy pedig az orosz támadások elleni egyik tüntetésen sérült meg, amikor az orosz megszállók oszlatógránátot dobtak a demonstrálók közé.
Az orosz csapatok le akarják törölni Mariupolt a Föld színéről – jelentette ki vasárnapra virradóra Vadim Bojcsenko polgármester. Az UNIAN ukrán hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a város védői hősiesen ellenállást tanúsítanak. Mindemellett vasárnapra virradóra is súlyos harcokról számolt be.
Bojcsenko azzal vádolta a várost ostromló orosz hadsereget, hogy kíméletlenül bánik a civilekkel, közöttük az oroszajkú helyi lakosokkal is.
Mariupol felett még mindig az ukrán zászló lobog, és továbbra is ukrán város marad – húzta alá. Ugyanakkor elismerte, hogy a város egyes kerületei már orosz alakulatok kezére kerültek.
„A várost körbefogták, és az ostromgyűrű egyre szorosabb” – mondta.
A dél-ukrajnai Mikolajiv városában harminc lakos sebesült meg a megyeszékhelyet ért szombati orosz tüzérségi támadások következtében – írta a Telegramon Hanna Zamazjejeva megyei tanácselnök. Hozzátette, hogy vasárnap reggeli adatok alapján jelenleg 279, a támadásokban megsebesült helyi lakost ápolnak kórházban a megyében.
Az ukrán fegyveres erők eközben arról adtak hírt, hogy kiverték az orosz csapatokat a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Huszarivka településről. Közlésük szerint a harcok közben mintegy száz orosz katonával végeztek és hatvan haditechnikai eszközt semmisítettek meg. Ezt megelőzően az Azov ezred helyi területvédelmi egysége közölte, hogy Harkiv megyében felszabadították Vilhivka falut, mintegy hetven orosz katonát öltek meg és 27-et ejtettek fogságba.
A védelmi minisztérium nyilvánosságra hozta, hogy a teljes körű háború kezdete óta hét orosz tábornok vesztette életét az ukrajnai harcokban, közöttük a legmagasabb rangú tiszt Jakov Rezancev altábornagy volt, akit pénteken öltek meg.
ZELENSZKIJ HARCI REPÜLŐKET KÖVETEL
Ismételten nehézfegyvereket követelt a nyugati országok készleteiből Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat esti videoüzenetében.
Hírügynökségek felidézték, hogy több ország is ígért légvédelmi és páncéltörő rakétákat, valamint könnyűfegyvereket Ukrajnának, a felvételen láthatólag ingerült Zelenszkij azonban kijelentette, hogy országának harckocsikra, harci repülőkre és hajók elleni fegyverrendszerekre van szüksége.
„Mindez megvan a partnereinknek, és csak ott porosodik. Mindez nem csak Ukrajna, de Európa szabadságát szolgálhatná” – mondta az ukrán elnök.
Megismételte, hogy Ukrajnának mindössze a NATO harci repülőgépeinek és harckocsijainak 1 százalékára lenne szüksége, és ennél többet nem is kérne.
Az ukrán elnök szombaton a dohai fórumon, előre be nem jelentett videoüzenetében a nemzetközi intézmények reformjára szólított fel. Zelenszkij azzal érvelt a változtatások szükségessége mellett, hogy ezek az intézmények képtelenek voltak megakadályozni az orosz inváziót.
Az esemény résztvevőihez intézett beszédében Zelenszkij azt mondta: „a történtekből a nemzetközi közösség azt a tanulságot vonhatja le, hogy minden országnak szüksége van nukleáris fegyverekre, hogy meg tudja védeni magát egy invázióval szemben”.
„A nukleáris fegyverekkel fenyegetőzés veszélyt jelent az egész bolygó számára” – tette hozzá.
LUHANSZKBAN REFERENDUMOT AKARNAK
A Moszkva által támogatott, önhatalmúlag kikiáltott kelet-ukrajnai Luhanszki Népköztársaság hamarosan népszavazást tarthat az Oroszországhoz való csatlakozásról – idézte a szakadár régió hírportálja Leonyid Paszecsnyik helyi vezetőt vasárnap.
„Úgy gondolom, hogy a közeljövőben népszavazást tartanak a köztársaság területén” – mondta Paszecsnyik. „A nép élni fog alkotmányos jogával, és kifejezi véleményét az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásról” – tette hozzá.
Oroszország februárban függetlennek ismerte el a luhanszki és donyecki önjelölt köztársaságokat, és nem sokkal később elrendelte az általa békefenntartónak nevezett műveletet a térségben. Az orosz hadsereg pénteken azt közölte, hogy a luhanszki szakadár népköztársaságban a terület 93, a donyeckiben pedig az 54 százaléka került a helyi népi milícia ellenőrzése alá.
„Még nem jött el az ideje annak, hogy népszavazást tartsanak a luhanszki népköztársaság Oroszországhoz való csatlakozásáról” – jelentette ki Leonyid Kalasnyikov, az Állami Dumának (parlamenti alsóháznak) a Független Államok Közössége ügyeivel, az eurázsiai integrációval és a határon túli oroszokkal való kapcsolattartással foglalkozó bizottságának vezetője vasárnap Moszkvában.
Andrej Klisasz, a Szövetségi Tanács (felsőház) alkotmányos törvényhozással foglalkozó bizottságának vezetője ellenben a RIA Novosztyinak nyilatkozva azt mondta, hogy az Oroszország által elismert szuverenitású luhanszki és donyecki népköztársaságnak jogában áll bármilyen döntést elfogadni a saját alkotmánya értelmében.
Az ukrán külügyminisztérium szerint a nemzetközi közösség nem ismerné el az eredményét egy olyan népszavazásnak, amelyet az úgynevezett Luhanszki Népköztársaságban tartanának a területnek az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásáról – jelentette ki vasárnap Oleh Nyikolenko, a tárca szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak.
„Oroszország nem hagy fel az Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának aláásására irányuló kísérletekkel. Bármilyen álnépszavazás az ideiglenesen megszállt területeken jogilag semmis, és nincs jogi következménye. A világon egyetlen ország sem ismeri el államunk nemzetközileg elismert határainak erőszakos megváltoztatását. Oroszország még erőteljesebb választ fog kapni a nemzetközi közösségtől, ami felgyorsítja zuhanását a globális elszigeteltség szakadékába” – hangoztatta a szóvivő.
