Kulcsfontosságú tárgyalásra várta a Fehér Házba pénteken Joe Biden amerikai elnök Keir Starmer brit kormányfőt, akivel az ukrajnai háborúról is egyeztetni kívánt. Egyebek között arról, hogy engedélyezzék-e a Kijevnek átadott nyugati rakéták és manőverező robotrepülők bevetését Oroszország belső területei ellen. Vlagyimir Putyin orosz államfő már a Biden-Starmer-találkozó előtt megüzente: szükség esetén Moszkva megfelelő választ ad a NATO- és az EU-tagországoknak.
A Fehér Házba várták pénteken Keir Starmer brit kormányfőt, aki vendéglátójával, Joe Biden amerikai elnökkel az ukrajnai helyzetről is tárgyalni kívánt. A találkozón eldőlhet, hogy támadhatja-e az ukrán hadsereg nyugati fegyverekkel Oroszország mélységi területeit. Starmer a találkozó előtt kijelentette: Moszkva kezdte a háborút Ukrajna ellen, és akár azonnal be is fejezheti.
Arról nem szólt, hogy a szövetségesek engedélyezik-e az ukrán hadseregnek nagy hatótávolságú nyugati rakéták bevetését oroszországi célpontok ellen. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Ukrajnának joga van az önvédelemre.
ÚJABB FEGYVEREKET KAP
David Lammy brit külügyminiszter szerint a nyugati szövetségeseknek el kell látniuk az ukrán hadsereget olyan fegyverekkel, amelyek az Oroszországgal vívott háború megnyeréséhez szükségesek. A Daily Telegraph-ban pénteken megjelent interjújában kiemelt feladatnak nevezte annak megakadályozását, hogy az orosz erők előnybe kerüljenek a hadszíntéren a téli időszakban. Lammy a háború eszkalációjaként értékelte, hogy Oroszország ballisztikus rakétákat kapott Irántól.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter a hét elején, londoni tárgyalásai után beszélt arról, hogy Moszkva rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat szerzett be Teherántól, s ezeket a következő hetekben valószínűleg beveti ukrajnai célpontok ellen. Blinken szerint az orosz kezelőszemélyzeteket Iránban képezték ki a rakétarendszerek használatára. Közölte egyúttal, hogy a rakéták átadása Oroszországnak az ukrajnai konfliktus „drámai mértékű eszkalációját” jelenti.
MÁS TÖRTÉNET
A növekvő veszély közepette megszólalt az orosz elnök is. Vlagyimir Putyin kifejtette: a nagy hatótávolságú nyugati precíziós fegyverek Oroszország elleni bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené az ukrajnai harci cselekményekben. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán haderő már régóta támadja mélységi csapásokkal az orosz területeket, ám ha nagy hatótávolságú nyugati fegyvereket is bevetne, „az teljesen más történet” lenne, s azt jelentené, hogy nyugati katonák közvetlenül támadnak orosz célpontokat.
Szerinte az ukrán hadsereg képtelen ilyen fegyverekkel önállóan csapást mérni, mert ez csak amerikai és uniós műholdak segítségével lehetséges. „És nagyon fontos, talán kulcsfontosságú: a repülési adatokat ezekbe a rakétarendszerekbe csak NATO-katonák tudják bevinni. Az a kérdés, hogy a NATO-országok részt vesznek-e közvetlenül a katonai konfliktusban, vagy sem. Ha beleegyező döntés születik, az nem jelent mást, mint a NATO- és EU-tagok, valamint az Egyesült Államok bekapcsolódását az ukrajnai háborúba” – mutatott rá Putyin. Utalt arra is, hogy a Nyugat közvetlen részvétele a konfliktusban megváltoztatja annak lényegét, és Oroszország kénytelen lesz az így kialakult fenyegetések alapján dönteni.
RÉGÓTA SÜRGETI
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hónapok óta kéri a szövetségeseit, hogy engedélyezzék nyugati fegyverek, köztük nagy hatótávolságú amerikai ATACMS és brit Storm Shadows manőverező robotrepülőgépek bevetését mélyen Oroszország területén. A New York Times napilap arról számolt be, hogy Washington akár jóvá is hagyhatja Kijev számára nagy hatótávolságú rakéták használatát oroszországi célpontok ellen. Ám azzal a feltétellel, hogy a fegyverek ne legyenek amerikai gyártmányúak.
