Legkésőbb 2025-ben szeretne véget vetni a háborúnak Volodimir Zelenszkij, aki szerint már az idei év végéig „valódi lehetőség” nyílik arra, hogy a béke és a tartós stabilitás felé haladjunk. Az ukrán elnök úgy véli: hazája meghívása a NATO-ba fontos és gyors lépés lenne a béke felé vezető úton.
Ukrajna meghívása a NATO-ba lépést jelentene a béke felé, mert ezzel Oroszország geopolitikai vereséget szenvedne – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Dubrovnikban, az Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozón. „Ha Ukrajnának helye van a NATO-ban, akkor Vlagyimir Putyin orosz elnök elveszíti a geopolitikai csatát. Oroszországnak pedig el kell fogadnia, hogy Európának vannak határai, és vannak független államok is, amelyeknek jogába áll megválasztani a jövőjüket” – mondta Zelenszkij a konferencián.
Szerinte „geopolitikai biztonság nélkül lehetetlen békét elérni”. Kiemelte: „Októberben, novemberben és decemberben valódi esélyünk van arra, hogy a dolgok a béke és az állandó stabilitás felé mozduljanak. A harctéri helyzet lehetőséget teremt erre. Merész döntéseket kell hoznunk, amelyeknek köszönhetően vége lesz a háborúnak, nem később, mint 2025-ben” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy hazája továbbra is számít az Egyesült Államok és a meghatározó európai hatalmak támogatására és határozott lépéseire.
ALÁÁSTA A BIZTONSÁGOT
A találkozó vendéglátójaként Andrej Plenković horvát kormányfő rámutatott: Dubrovnik a horvát diplomácia bölcsője és a szabadság világítótornya. A város a közelmúltban megszenvedte a háborút, de már élvezi a békét, a jólétet és a haladást. „Ilyen jövőt akarunk Ukrajnának is” – üzente, s megjegyezte: az ország harcának támogatása az orosz agresszió ellen nemcsak szolidaritásvállalás a túlélésükért küzdő emberekkel, hanem mindenki számára kulcsfontosságú geopolitikai és biztonsági érdek. Hozzátette: Oroszország nemcsak Ukrajnát támadta meg, hanem aláásta az európai biztonság alapjait is, megsértve a nemzetközi jog és rend fő elveit. Kiemelte: az orosz agresszió támadás minden állam szuverén joga ellen, hogy megválassza saját politikai útját és partnereit, ami az európai stabilitás alapját képezi.
A csúcstalálkozón a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el, amely tartalmazza az orosz agresszió elítélését, Ukrajna területi integritásának, euroatlanti integrációjának, továbbá energiabiztonságának és a háború utáni újjáépítésének támogatását, valamint az országban elkövetett háborús bűncselekmények elkövetőinek megbüntetését.
A dubrovniki már a harmadik ilyen formátumú csúcstalálkozó volt; az elsőt 2022 augusztusában Athénban, a másodikat 2024 februárjában Tiranában tartották meg. A találkozó fő célja, hogy demonstrálja a délkelet-európai országok szolidaritását és támogatását Ukrajna iránt, amely két és fél éve küzd az orosz agresszió ellen.
BÉKEKONFERENCIÁRA KÉSZÜLNEK
Ukrajna még az idén megszervezne újabb békekonferenciát, amelyre Oroszországot is meg akarja hívni. Erről is beszélt Ukrajna törökországi nagykövete Ankarában. Vaszil Bodnar szerint a tanácskozás nem úgy nézne ki, hogy „Ukrajna és Oroszország ülnek egy asztalnál és az ukránok az orosz követeléseket hallgatják”. A cél az, hogy „tisztességes békével” sikerüljön lezárni a háborút. Egy olyan találkozóról van szó, amelyre másokat is meghívunk, s ők közvetítenének – fogalmazott Bodnar. Kifejezte reményét, hogy a közvetítésben Törökország is szerepet vállal.
Moszkva már korábban közölte, hogy az Ukrajna által szervezett békekonferenciákon nem vesz részt. Ám nem zárta ki, hogy közvetítőkkel, vagy nélkülük tárgyaljon Kijevvel.
LEFÚJTÁK A CSÚCSTALÁLKOZÓT
Az sem jó hír az ukrán elnök számára, hogy elhalasztották a németországi Ramstein amerikai légibázison szombatra meghirdetett csúcstalálkozót, amelyen Zelenszkij egy „győzelmi tervet” akart bemutatni a nyugati vezetőknek. A találkozóból azért nem lesz semmi, mert az oda várt Joe Biden amerikai elnök otthon maradt a Floridát sújtó Milton hurrikán miatt.
Pedig a ramsteini megbeszélés fontos lett volna Zelenszkijnek, aki azért akart lobbizni, hogy szövetségesei engedélyezzék mélységi rakétacsapások végrehajtását oroszországi területek ellen, és adjanak újabb légvédelmi rendszereket Ukrajnának. Alighanem a harcok leállításának lehetőségéről is beszélni akart – bár az nem világos, hogy ezt milyen módon lehetne elérni. Oroszország ugyanis további területeket hódít meg Kelet-Ukrajnában, és a Kreml azt reméli, hogy Donald Trump győzelme esetén (a novemberi amerikai elnökválasztáson), Washington visszafogja Kijev támogatását.
