A Kreml szerint minőségileg új helyzetet teremt az a washingtoni döntés, amely az ukrán haderőnek engedélyezi a mélységi rakétacsapásokat Oroszország ellen. A Kijev rendelkezésére álló ATACMS ballisztikus rakétákkal állítólag csak egyetlen orosz megye távoli területeit szabad lőni. Itt valószínűleg észak-koreai segédcsapatok is állomásoznak. Tegnap, amikor Moszkva módosította nukleáris doktrínáját, már be is csapódott az első ATACMS-rakéta, de másik orosz megyében.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik volt tanácsadója szerint az Egyesült Államok közvetlenül belekeveredett az orosz–ukrán háborúba azzal, hogy vasárnap engedélyezte Kijevnek nagy hatótávolságú rakéták bevetését Oroszország ellen. Szergej Markov figyelmeztetett: Washington döntése alapvetően változtathatja meg Moszkva hozzáállását. Markov úgy ítéli meg, hogy az USA csak ürügyként használta fel az észak-koreai katonák érkezését orosz területre. Mégpedig arra, hogy alátámassza az Oroszország elleni (300 kilométer hatótávolságú) amerikai ATACMS rakéták használatát.
Szerinte a Fehér Háznak más szándéka is van. Nevezetesen: Joe Biden elnök meg akarja akadályozni Donald Trumpot abban, hogy beiktatása után békeszerződést kössön. Hozzátette: ha az Egyesült Királyság is engedélyezi Kijevnek a Storm Shadow rakéták bevetését mélységi orosz területek ellen, a Kreml már nemcsak Washingtonra tekint legitim célpontként, hanem Londonra is.
Oroszország abból indul ki, hogy minőségileg új helyzetet teremt a döntés, amely alapján ATACMS rakétákkal csapások mérhetők az ország belső területeire – ismertette a Kreml álláspontját az államfő szóvivője. Dmitrij Peszkov arra a lapinformációra reagált, amely szerint Biden engedélyezte, hogy Ukrajna területéről ATACMS ballisztikus rakétákkal mérjenek csapást mélyen Oroszország belsejébe.
Putyin szeptemberben arról beszélt, hogy a nagy hatótávolságú nyugati precíziós fegyverek Oroszország elleni bevetése a NATO-tagállamok közvetlen részvételét jelentené az ukrajnai harci cselekményekben. Akkor arra figyelmeztetett, hogy ebben az esetben hazája kénytelen lesz az így kialakult fenyegetések alapján döntéseket hozni.
HIVATALOSAN HALLGATNAK
Washingtonból, Párizsból és Londonból nem erősítették meg hivatalosan a lapértesülést az amerikai elnök állítólagos döntéséről, amely szabad kezet adott Kijevnek a nagy hatótávolságú nyugati rakéták bevetésére mélységi orosz területek ellen. A média és a szakértők zöme azonban vasárnap óta tényként kezeli, hogy Biden jóváhagyása megtörtént. Az amerikai fegyverzetet állítólag nem lehet minden térség ellen bevetni: csak Kurszk megye ellen. Elvben tehát kizárólag ott vethetők be nagy hatótávolságú rakéták, ahol észak-koreai csapatok állomásoznak.
A lengyel elnök azonban ténykény kezeli a hírt, s úgy véli: akár fordulópont is lehet a háborúban. Andrzej Duda arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok után Franciaország és az Egyesült Királyság is hasonló döntést hozott.
A francia államfő a brazíliai G20-csúcstalálkozón nyilatkozott a kérdésről. Emmanuel Macron kijelentette: Biden jó döntést hozott, mivel Moszkva eszkalálta a konfliktust azzal, hogy észak-koreai katonákat vetett be Kurszkban.
SZÁZEZER KOREAI JÖHET
Washington eddig nem erősítette meg, de nem is cáfolta az ATACMS rakéták oroszországi felhasználásával kapcsolatos értesüléseket. A Fehér Ház helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója elmondta: Washington a konfliktus fejleményeihez igazítva hozza meg döntéseit, ideértve azt is, hogy az utóbbi hetekben jelentős orosz eszkaláció történt. Jon Finer megjegyezte ugyanakkor, hogy már korábban közölték Moszkvával: Washington nem hagyja válasz nélkül azt, ha a fronton egy másik ország csapatai csatlakoznak az orosz erőkhöz. Finer kifejtette: a fő problémát Oroszország ukrajnai agressziója jelenti, s nem az, hogy Ukrajna mivel védekezik.
Elképzelhető, hogy Moszkva további csapaterősítéseket (kér és) kap Észak-Koreától. A G20-csoport friss elemzése már azzal számol, hogy Phenjan akár százezer katonát is küldhet az orosz–ukrán harctérre – írja a Bloomberg. A hírügynökség megjegyzi: ha Putyin százezer idegen katonával bővíti seregeit, az arra utal, hogy még sokáig folytathatja a harcokat az immár ezer napja háború dúlta Ukrajnában.
VILÁGHÁBORÚT VIZIONÁL
Berlinben bejelentették, hogy négyezer csúcstechnológiájú drónt szállítanak Ukrajnának. Boris Pistorius német védelmi miniszter szerint ezek képesek lesznek orosz területen 30-40 kilométeres hatótávolságon belül különböző célpontokat támadni.
Kijevben és Moszkvában arról számoltak be, hogy ukrán légtámadás érte a Brjanszk megyei Karacsev közelében található lőszerraktárt, bő 130 kilométerre az ukrán határtól. A csapást ATACMS segítségével hajtották végre tegnap. Aznap, amikor Oroszország módosította nukleáris elrettentésre vonatkozó doktrínáját. Ráadásul úgy, hogy atomfegyvereket használhasson az elnök, ha az országot bármely ellenséges állam egy nukleáris fegyverekkel rendelkező hatalom támogatásával támadja. (Ez a feltétel immár megvalósult.) Másik fontos módosítás, hogy egy katonai tömb, vagy koalíció részét képező ország bármilyen támadása Oroszország ellen az egész szövetség által elkövetett agressziónak minősül.
Miután Putyin aláírta az új doktrínát, hivatali elődje közölte: ha nyugati rakétákat lőnek ki Oroszországra, a megtámadottnak jogában áll tömegpusztító fegyvereket bevetni Kijev és a NATO főbb létesítményei ellen. Dmitrij Medvegyev úgy ítélte meg, hogy „ez már a harmadik világháború” és „Biden úgy döntött, kecsesen hal meg, s magával viszi az emberiség jelentős részét”.
Az ukrajnai Szumi megyéhez tartozó Hluhivot tegnap orosz légitámadás érte. Hatan életüket vesztették, tizenketten megsebesültek. Előző nap rakétacsapás érte Odesszát, legalább tíz ember halálát okozva. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a történtekre reagálva hangsúlyozta: Putyint a háború folytatása érdekli.
Nyitókép: Tegnap Hluhivban (Szumi megye) hatan vesztették életüket e többszintes épületet ért rakétatalálat következtében (Fotó: UES via AP/Beta)
