Az elmúlt ötéves megbízatása alatt az Európai Unió egyik legfontosabb területévé vált a bővítéspolitika – mondta Várhelyi Olivér az Európai Bizottság (EB) szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős tagja kedden Budapesten, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén. Várhelyi Olivér szerint ma már nem kérdés az, hogy bővül-e az EU, hanem az kérdés, mikor és hány országgal. A leköszönő bővítésért felelős biztos, az egészségügyi biztosi tisztség várományosa hétfőn szintén ugyanerről a témáról beszélt Brüsszelben, az Európai Parlament külügyi bizottságában, ahol annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az Európai Bizottság bővítés tekintetében tíz évet hozott be egy mandátum alatt.
Brüsszeli felszólalásában Várhelyi Olivér több, csatlakozni kívánó országra kitért. Szerbiával kapcsolatban leszögezte: Belgrádnak gyorsítani kell a reformokon, a jogállamisági pontokra koncentrálva, valamint törekednie kell a Koszovóval ápolt kapcsolatok normalizálására.
Várhelyi Olivér (Fotó: MTI)
„Nagyon fontos, hogy Szerbia igazodjon az uniós külügyi politikához, beleértve a szankciókat is, ám ez nem lehet az egyedüli és a legfontosabb tényező, amely meghatározza a kapcsolatainkat és amely mércéje lehet a bővítési folyamatban való előrehaladás megítélésének” – idézte a Beta Várhelyi Olivér szavait, amellyel a Szerbiai ellen megfogalmazott leggyakoribb brüsszeli kritikára reagált, amely kifogásolja, hogy az ország az uniós politikai irányvonalhoz igazodva nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen. Ez lehet az egyik oka, hogy Szerbia kapcsán 2021 vége óta egyetlen új bővítési fejezet sem nyílt meg.
Várhelyi kiemelte, több belgrádi döntés azt jelzi, hogy az ország EU-orientált, például az Ukrajnának nyújtott jelentős szerbiai támogatás is ezt bizonyítja.
„Az utolsó hároméves jelentésben úgy ítéltük meg, hogy Szerbia kielégítette a hármas klaszter megnyitásához szükséges kezdeti feltételeket, és ez továbbra is érvényben marad. Támogatjuk Szerbia azon törekvését, hogy további klasztereket nyisson meg, mert minden egyes ilyen előrelépéssel ösztönözni tudjuk a reformok terén történő előrehaladást” – értékelt Várhelyi Olivér a Beta tudósítása szerint.
Koszovóval kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a koszovói útlevéllel rendelkezők január óta vízummentesen utazhatnak be az EU területére, ám kiemelte, hogy a koszovói vezetésnek többet kell tenni a pártokon átnyúló támogatásért a reformok végrehajtásának érdekében, valamint a szólásszabadság ügyében.
Moldovára kitérve emlékeztetett az október 20-ai alkotmányos referendumra, amelyen az ország az EU-csatlakozás mellett döntött, ám figyelmeztetett arra is, hogy a voksolás előtt „Oroszország hibrid kampányt folytatott”.
Ukrajnára kitérve elmondta, Kijevnek továbbra is a rendszerszintű korrupció visszaszorítására kell törekedni, valamint a szervezett bűnözés elleni harc fokozását sürgette, illetve kiemelte a kisebbségi jogvédelem fontosságát.
Georgiával kapcsolatban azt mondta, hogy a csatlakozási tárgyalások jelenleg leálltak, de reményét fejezte ki az egyeztetések újraindítása kapcsán, aláhúzva: amennyiben Tbiliszi válaszol az EU által megfogalmazott aggályokra, a felek visszatérhetnek a tárgyalóasztalhoz.
Hangsúlyozta, 2020-ban felülvizsgálták a bővítéspolitikát, hitelesebbé és dinamikusabbá téve az eljárásokat, a jogállamiságot helyezve a csatlakozási folyamatok középpontjába.
Kiemelte, hogy az EU „személyre szabott” gazdasági terveket kínál minden, csatlakozni kívánó régió számára, befektetéseket szánva az infrastrukturális összeköttetések terén, valamint a közlekedés, a digitális energia és az infrastruktúra ágazatában, valamint aláhúzta a magántőke mozgósításának fontosságát.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az EU az elmúlt öt évben mind a Nyugat-Balkánnal, mind a keleti, illetve a déli térségekkel kapcsolatos beruházási terveiből jelentős hányadot megvalósított.
Várhelyi Olivér kedden Budapesten, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén a bizottság 2024. bővítési csomagjáról tartott eszmecserén hangsúlyozta, a bővítés a három legfontosabb európai politikai kérdés egyike. Az EU bővítése befektetés az unió hosszú távú békéjébe, biztonságába és jólétébe – mondta.
Szerinte az új bizottság megalakításakor ezért a portfólióért folyt talán a legnagyobb politikai vetélkedés, és a munka is akkorára nőtt, hogy az új bizottságban ezt a feladatot már két biztos fogja elvégezni.
Hozzátette, a mostanit megelőző bizottság nem tekintette a bővítést prioritásnak, ennek hatásait látni is lehetett: a bővítés ügye legalább tíz év hátrányt szenvedett. Ezt a hátrányt sikerült az elmúlt években ledolgozni – közölte.
Igyekeztek megfelelni annak az egyértelmű kívánalomnak is – folytatta –, amely a tagállamok többségétől és az Európai Parlamenttől érkezett, hogy a jogállamiság, a demokrácia alapvető kérdéseit helyezzék a bővítési folyamat középpontjába.
Szólt arról is, hogy nem elég a politikai csatlakozási folyamatra fókuszálni, figyelmet kell fordítani a tényleges gazdasági és társadalmi konvergenciára is.
Ismertetése szerint 2019-ben – amikor a mostani bizottság átvette a stafétát – hét ország vett részt a bővítési folyamatban, jelenleg tíz vesz részt, akkor öt, ma pedig kilenc tagjelölt ország van.
Úgy összegzett: 2023–2024-ben nemcsak egy lendületben lévő, hanem egy egyre gyorsuló bővítési folyamatról lehet beszélni. Azt mondta, a következő Európai Bizottságnak „bővítési bizottságnak kell lennie”, azon kell dolgozni, hogy mandátuma végén új tagok tudjanak belépni az unióba, ehhez minden feltétel adott.
Várhelyi Olivér közölte, az EU soha nem látott migrációs kihívással szembesült, ezért rendkívül fontos volt a bizottságnak, hogy a migrációs együttműködés kellő figyelmet és forrásokat kapjon.
A Marokkóval, Tunéziával, Egyiptommal folytatott együttműködés eredményeként 2024-ben 61 százalékkal csökkent az illegális migránsok beáramlása – mutatott rá. Hozzátette, a migrációs stratégia új eleme, hogy meg kell kezdeni azon migránsok visszaküldését a származási országukba, akik nem jogosultak menedékjogra. Észak-Afrikából 2024-ben 23 ezer főt küldtek vissza uniós segítséggel származási országukba – közölte.
Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy a magyar uniós elnökség prioritása a bővítés, amelynek hitelesnek, érdemeken alapulónak és kiszámíthatónak kell lennie. Minél többen vagyunk, annál erősebbek vagyunk – fogalmazott.
Jelezte, a bővítés érdekében a magyar kormány is mindent megtett, kétoldalú tárgyalásokat folytatott és minden alkalommal elmondta, támogatja az érdemeken alapuló bővítést.
Hozzátette, az uniós elnökségi félév zárásaként nyugat-balkáni csúcsot is terveznek, és remélik, akkor újabb eredmények lesznek a bővítési folyamatban.
Nyitókép: Várhelyi Olivér szerint gyorsuló bővítési folyamatról lehet beszélni (Fotó: MTI)
