Megbukott a Scholz-kormány

Megvonta a bizalmat a német szövetségi parlament alsóháza (Bundestag) Olaf Scholz szociáldemokrata kancellártól, s ezzel megbukott a 2021 decembere óta hivatalban levő kormánya, amely néhány hete kisebbségbe szorult. Scholz eredetileg január derekára időzítette volna a személyére vonatkozó bizalmi szavazást, ám az ellenzék nyomására megváltoztatta a tervét. Tegnap megfelelő számú képviselő (394) voksolt arra, vagy tartózkodott (116) annak érdekében, hogy idő előtt fejezze be kormányfői munkáját. Mindössze 207-en álltak ki mellette.

A történtek miatt előrehozott parlamenti választást kell tartani Németországban, ahol eredetileg 2025 szeptemberében dönthettek volna a Bundestag új összetételéről. Hírek szerint erre már február 23-án sort kerítenek. (Legutóbb 2005-ben rendeztek idő előtt választást, amely Angela Merkelt juttatta a kancellári székbe.)

Előbb azonban fel kell oszlatni a parlamentet, amire Frank-Walter Steinmeier államfő jogosult, miként a soron kívüli választás kiírására is. Hírek szerint a Bundestag december 27-én fejezi be a munkáját.

A Német Szövetségi Köztársaság történetében Olaf Scholz az ötödik kancellár, aki bizalmi szavazást kért maga ellen a Bundestagtól. Ezzel a megkereséssel a múlt héten fordult hivatalosan az alsóházhoz, miután teljesen kilátástalanná vált a saját és kabinetje helyzete. A kormány ugyanis már novemberben kisebbségbe került, mert egyik tagpártja, a liberális FDP – heves viták után – kilépett a koalícióból. A hatalmon maradt szociáldemokraták (SPD) és Zöldek így képtelenné váltak az érdemi munka folytatására.

A bizalmi szavazás eredményeként befejeződött a Scholz-kormány mandátuma, ám a testület és a kancellár ügyvezetőként még hivatalban marad a következő kabinet megalakulásáig. Az új kormány összeállításával alighanem az ellenzék főerejét képező konzervatív CDU/CSU pártszövetség próbálkozhat a februári választás után. A közvélemény-kutatások eredményei az ő győzelmüket valószínűsítik. A szociáldemokraták a harmadik helyet szerezhetik meg, a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) mögött. A Zöldek is bejuthatnak a Bundestagba, miként a szélsőbaloldali Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW), ám az FDP lehet, hogy kívül reked.

Scholz újabb győzelme azért is kétséges, mert rendkívül népszerűtlen a választók körében. Ráadásul a saját pártjában sem őt tartják a legalkalmasabbnak a miniszterelnöki tisztségre.

Ennek ellenére szeretne újrázni. Még úgy is, hogy az SPD-ben már többen felszólították: inkább mondjon le kancellárjelölti ambíciójáról.

Kormányzati szerepéről lehet, hogy nem kell lemondania. A felmérések ugyanis azt is valószínűsítik, hogy február 23-a után ismét nagykoalíció alakul Németországban. Ez pedig azt jelenti, hogy a várható győztes CDU/CSU összefog az SPD-vel, s együtt alakítják meg az új szövetségi kormányt, hasonlóan a 2021 előtti helyzethez.