Az ukrajnai háború címén Moszkva ellen bevezetett büntetőintézkedésekre reagálva az orosz alsóház kedden megkezdte a megtorlás jogi lehetőségének kialakítását az orosz médiát korlátozó államokkal szemben, a moszkvai külügyminisztérium kitiltotta a brit felsőház több mint másfélszáz tagját, a közoktatási miniszter pedig bejelentette a kilépést a bolognai rendszerből.
Első olvasatban elfogadta az Állami Duma, az orosz parlament alsóháza kedden az orosz médiát diszkrimináló vagy betiltó országok ellen teendő válaszlépésekről szóló törvényjavaslatot. Ez felhatalmazná a legfőbb ügyészt és helyetteseit, hogy betiltsák ezen országok médiáját, valamint hogy visszavonják a külföldi médiumok regisztrációját és engedélyét, ha törvénysértő információkat terjesztenek, például ha „tiszteletlenül viszonyulnak Oroszország népéhez, kormányához és alkotmányához", továbbá ha lejáratják fegyveres erőit.
A törvényhozók azt is kezdeményezték, hogy a tájékoztatási törvényt olyan rendelkezéssel egészítsék ki, amelynek értelmében a hatóságok korlátozhatnák a hozzáférést azokhoz az információforrásokhoz, amelyek ismételten „tiltott vagy törvénysértő információkat" terjesztenek.
A törvénytervezet a tömegtájékoztatási eszközökről rendelkező jogszabály módosítását is javasolja, a hírforrásokra vonatkozó követelmények szigorításával és a főügyész illetékességének kibővítésével.
Az orosz diplomáciai tárca megtiltotta brit parlamenti felsőház 154 tagjának oroszországi beutazását, válaszul arra a londoni döntésre, amely az orosz Föderációs Tanács, a felsőház szinte egészét szankciós listára helyezte. A minisztérium közölte, hogy folytatódik a munka az orosz stoplista bővítésén.
Valerij Falkov, az orosz közoktatási és tudományügyi tárca vezetője a bolognai oktatási rendszert „túlhaladott szakasznak" nevezte, és kijelentette, hogy Oroszországnak saját rendszere lesz, amely a saját nemzetgazdasági érdekeit tartja majd szem előtt, valamint azt, hogy maximális teret biztosítson a diákok képességeinek kibontakoztatására.
