A világ legfejlettebb és legnagyobb fejlődő országa alkotta G-20 országcsoport külügyminiszterei nem tudtak pénteken közös álláspont elfoglalni Oroszország ukrajnai háborúja, illetve annak globális hatásai kezelése kapcsán.
A tanácskozást eleve kibillentette egyensúlyából több váratlan politikai fejlemény, így Boris Johnson brit miniszterelnök csütörtöki lemondása és az indonéziai Bali szigetének egyik üdülőhelyén tartott konferenciától távol, Japánban Abe Sindzó volt kormányfő pénteken történt meggyilkolása.
Bizonytalan volt a konszenzus a Kína és Oroszország vezette Kelet, illetve az Egyesült Államok és Európa vezette Nyugat közötti szakadék miatt is. Nem készült közös fénykép és közös közleményt sem adtak ki, mint a korábbi években, és átütő volt a „kesernyés hangulat", mindenekelőtt Oroszország és a nyugati résztvevők között.
Antony Blinken amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, akik első ízben tartózkodtak közös helyiségben a háború kitörése óta, tudomást sem vettek egymásról.
Retno Marsudi indonéz külügyminiszter felszólította a csoportot, amelyben jelen volt Lavrov, Blinken, Vang Li kínai külügyminiszter és több európai kollégájuk, hogy győzzék le a bizalmatlanságot, mert a bolygó számos kihívással néz szembe a koronavírus-járványtól kezdve az ukrajnai háborúig.
„A világ még nem tért magához a világjárványból, de máris újabb válsággal találta szemben magát: az ukrajnai háborúval, amelynek hatásai világszerte érezhetőek" - mondta Marsudi.
Hozzátette: a szegény és fejlődő országoknak kőolaj- és gabonahiánnyal kell szembenézniük, és a G-20 feladata, hogy gyorsítsa a helyzet megoldását és a szabályokon alapuló világrend fennmaradását.
A tanácskozás után azonban Marsudi semmilyen megállapodásról nem tudott beszámolni, csak annyit jegyzett meg, hogy „egyes országok elítélték a lerohanást".
