A srebrenicai népirtás ötven, közelmúltban azonosított áldozatát temették el a Srebrenicához tartozó potočari temetőjében hétfőn, a népirtás 27. évfordulóján.
A megemlékezésen Kasja Ollongren holland védelmi miniszter kormánya nevében elismerte, hogy a holland katonák képtelenek voltak megvédeni a civil lakosságot 1995 júliusában, és ezért bocsánatot kért. A politikus úgy fogalmazott: a nemzetközi közösség nem tudott megfelelő védelmet nyújtani a srebrenicai embereknek, és ezért a holland kormányt is felelősség terheli. Hozzátette: most már nem tudják csökkenteni az érintettek szenvedését, de képesek szembenézni a történelemmel, és elismerni felelősségüket.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője videóüzenetében arról beszélt, hogy a tanulni kell a történelemből, és nem szabad magától értetődőnek venni, hogy béke uralkodik.
– Nincs helye a népirtástagadásnak, a revizionizmusnak, a háborús bűnösök dicsőítésének – húzta alá.
A háromtagú boszniai államelnökség bosnyák tagja, Šefik Džaferović a megemlékezésen arról beszélt, hogy mindazokat, akik részt vettek a népirtásban, felelősségre kell vonni, és továbbra is a felkutatásukon kell dolgozni.
A hétfői megemlékezésen az a több mint háromezer ember is ott volt, aki részt vett az idei srebrenicai békemenetben. A békemenet pénteken indult el a bosznia-hercegovinai Tuzla melletti Nezuk faluból. A résztvevők 110 kilométert tettek meg három nap alatt, ellentétes irányban azt az útvonalat járták végig, amelyen a srebrenicai muszlimok 1995-ben menekültek a tömegmészárlás elől.
A most azonosított ötven új áldozattal 6721-re nőtt az emlékhelyre eltemetett áldozatok száma. A Potočariban található emlékművön feltüntetett listán 8372 áldozat szerepel azzal a megjegyzéssel, hogy ez még nem végleges adat.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletben népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de nem lehet népirtásnak minősíteni.
Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háborút követően sok esetben kiásták és más helyre szállították a tetemeket, hogy elrejtsék a bizonyítékokat. A maradványokat a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal lehetett azonosítani. A kutatómunka eredményeként minden évben újabb azonosított áldozatokat helyeznek örök nyugalomra.
Szerbia 2008-ban, illetve 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadžić volt boszniai szerb elnököt és a Balkán mészárosának is nevezett Ratko Mladićot. Mindkettejüket életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bírói testület.
A Nemzetközi Törvényszék, valamint a nemzeti bíróságok eddig 47 embert ítéltek több mint 700 év börtönbüntetésre, valamint négy embert életfogytig tartó szabadságvesztésre népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, valamint a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért. A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet a boszniai bíróságok mondtak ki, 25 embert ítéltek el, míg Hágában 14 egykori szerb katonai vezetőt és politikust találtak bűnösnek, Szerbiában öt, Horvátországban pedig két ítélet született a srebrenicai mészárlás ügyében.
