Az Európai Bizottság elnöke történelmi pillanatnak nevezte tegnap azt, hogy az Európai Unió megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával. „Ez az, amire az önök polgárai oly régóta vártak és amiért oly keményen dolgoztak, és ez az, amit megérdemelnek" – mondta Ursula von der Leyen Brüsszelben, gratulálva Edi Ramának és Dimitar Kovacsevszkinek, Albánia és Észak-Macedónia kormányfőjének.
A 27 tagállam hétfőn állapodott meg a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről a két nyugat-balkáni országgal, miután Észak-Macedónia megoldotta a Bulgáriával folytatott hosszú vitát. Szófia a közelmúltig blokkolta a csatlakozási tárgyalások megkezdését, mivel Szkopjéval vita alakult ki a nyelvi és történelmi kérdések hosszú sora miatt.
Hétfőn azonban a két ország megállapodást írt alá Szófiában, egy nappal azután, hogy Észak-Macedónia parlamentje jóváhagyta a Franciaország által javasolt kompromisszumot, amelynek célja, hogy Bulgária feloldja Szkopje uniós csatlakozási kérelmének vétóját. Bulgária, amely 2007 óta EU-tag, ragaszkodott ahhoz, hogy Észak-Macedónia hivatalosan ismerje el, hogy nyelve bolgár gyökerű, ismerje el alkotmányában a bolgár kisebbséget, és mondjon le a Bulgária elleni „gyűlöletbeszédről". A kompromisszum értelmében Észak-Macedónia alkotmányát módosítani kell, hogy elismerje a bolgár kisebbséget, de még maradtak vitás kérdések. A macedón nyelv bolgár elismerése is még nyitott kérdés.
Észak-Macedónia 2005-ben kapott tagjelölti státust, Albánia pedig 2014-ben.
A csatlakozási tárgyalások évekig tarthatnak, és egyes uniós tagállamok blokkolhatják az előrehaladást. Montenegró és Szerbia például 2012-ben, illetve 2014-ben kezdte a csatlakozási tárgyalásokat, Törökország viszont már 1999-ben tagjelölti státust kapott, de a tárgyalásokat gyakorlatilag befagyasztották.
