A klímaváltozás miatt módosul a ciklonok pályája, így olyan területeken pusztíthatnak nagy horderejű viharok, ahol ez eddig nem fordult elő. A felmelegedés miatt pedig hevesebb esőzésekre számíthatunk és emiatt pár óra leforgása alatt kialakulhatnak villámárvizek.
A kérdés már csak az, milyen gyorsan cselekszünk, hogy megpróbáljuk csökkenteni a károkat.A péntek délutáni hírek szerint már legalább 120-an haltak meg és több mint 1300-an tűntek el. Eddig soha nem látott, heves esőzések és áradások pusztítottak Nyugat-Európában: Németországban és a Benelux-államokban emberéleteket követeltek a villámárvizek. A fotók és a videók komplett, elöntött településeket, tetőkre menekülő embereket és az utcákon hömpölygő, saras vízfolyamot mutatnak. „100-150 milliméter eső hullott le 24 órán belül. Ez több, mint ami egy hónap alatt esik. Kölnben például 154 milliméternyi csapadék esett, júliusban pedig átlagosan 87 milliméternyi szokott” – mutat rá Dr. Kis Anna meteorológus, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa, a Másfélfok.hu szerzője, mekkora horderejű, a megszokottól eltérő esőzésről beszélhetünk. Németországban ugyanis a legcsapadékosabb, déli területeken akár 200 milliméter is eshet júliusban, míg máshol átlagosan 50-125 mm.
Kis Anna szerint a jelenség általánosan összefügg a felmelegedéssel, ugyanis minél melegebb a légkör, annál több vízgőzt képes magában tartani és annál több is hullhat ki egyszerre. Egy másik tényező, ami a katasztrofális helyzethez vezet, a ciklonpályák módosulása: a klímaváltozás miatt ugyanis a viharok nem csak ott és úgy „csapnak le”, ahogy az eddig megszokott volt. Maga a villámárvíz pedig egy olyan jelenség, amit már Magyarországon is megtapasztaltak. „Itthon is számos település a saját bőrén érezte már ezt. És ahogy a nevében is benne van: villámgyorsan alakulnak ki. Itt órákról van szó, ezt pedig a meteorológusok sem tudják például napokkal előre jelezni” – figyelmeztet a szakértő.
Múlt pénteken például Magyarországon Csepelt bénított meg a hirtelen lezúduló csapadék és a hidegfront: országszerte 84 helyre riasztották a katasztrófavédelmet, többmilliárdos kár keletkezett. Péntek estétől vasárnapig pedig szintén jobb résen lenni, ugyanis zivatarokra, erős széllökésekre, felhőszakadásra figyelmeztet az OMSZ.
Ahogy arra a Guardian cikke is rámutat: még a klímakutatókat is sokkolták a németországi áradások és az, hogy az emberi tevékenység miatt így átalakult a klíma, még az eddigi legrosszabbnak tartott forgatókönyvet is felülmúlta.
Kis Anna azt is kihangsúlyozta, hogy a domborzat is nagyon lényeges abból a szempontból, hogy érintheti-e az adott területet egy, a mostani, nyugat-európaihoz hasonló áradás. „Heves esőzésekre a klímaváltozás miatt bárhol számíthatunk. Maga az árvíz már összetettebb jelenség, mert a felszínborítottság is számít, számos más tényező mellett. Egy hegy lábánál, folyó közelében található településnél növekednek az esélyek. De ha nem laknak az adott, érintett területen emberek, lehet észre sem vesszük” – mutat rá a szakértő.
A meteorológus kutató szerint alkalmazkodni úgy tudunk, hogy tudatos várostervezéssel megelőzzük és csökkentjük a károkat: ennek egy része, hogy a városokban célszerű a csapadékgazdálkodást átgondolni és kék-zöld infrastruktúrát kiépíteni. A tragikus németországi helyzethez ugyanakkor az is hozzájárult, hogy mivel ilyen heves esőzésekre, villámárvizekre a „papírforma szerint” Németország egyes érintett területei nem voltak felkészülve, például gyorsan felépíthető mobilgátakkal, így csak lassan tudtak reagálni a lezúduló csapadék okozta áradásokra.
