Függetlenségi népszavazás lesz Skóciában, ha májusban megnyeri az ottani parlamenti választást a kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP). A tervről Nicola Sturgeon skót első miniszter (kormányfő) és az SNP is beszámolt.
Skócia ismét népszavazást tart, ha a területén esedékes májusi parlamenti választást a jelenleg kormányzó SNP nyeri. Erről is tájékoztatta egyebek mellett a szigetország közvéleményét Nicola Sturgeon skót miniszterelnök.
A BBC közszolgálati televíziónak elmondta: ha pártja, vagyis az SNP győz, az azt is jelenti, hogy a szavazók többsége felhatalmazta a referendumra, amelyen el kell dönteni, maradjon-e Skócia továbbra is az – EU-ból távozott – Egyesült Királyság része, vagy váljon ki belőle és önálló államként folytassa. A politikus és az SNP korábban már többször is jelezte: a függetlenség megszerzése esetén Skócia csatlakozna az EU-hoz.
A pártnak jók az esélyei a győzelemre. A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint meggyőző, csaknem 52 százalékos előnnyel szerezné meg az első helyet, ha januárban tartanák a választást. Sturgeon úgy véli: ha a skótok többsége az SNP-t hatalmazza fel a kormányzás folytatására, London nem emelhet kifogást a népszavazás ellen.
A skót miniszterelnök pártja is ismertette ezzel kapcsolatos álláspontját. Az SNP vasárnap ráadásul már egy nyilatkozattal is előállt, amelyben 11 pontba foglalta össze érveit a népszavazásról. A dokumentumból kiderül: a referendumot az új típusú koronavírus-járvány után, a – májusi választást követően megalakuló – skót parlament által meghatározott napon kell megtartani, lehetőleg minél előbb.
A nyilatkozat egyebek mellett megállapítja: fenntarthatatlan helyzet alakulna ki, ha a brit kormány meghiúsítaná a törekvést, vagyis megakadályozná a skót parlamentet a függetlenségi népszavazás törvényi kereteinek kidolgozásában. Ennek esélye azonban nagyon is valószínű. London ugyanis már 2019-ben elutasított egy erre vonatkozó kezdeményezést, amely Sturgeontól származott.
Ő már két évvel ezelőtt szerette volna megszervezni a skót függetlenségi referendumot. Érvei között szerepelt, hogy nemzettársai nem akarnak kikerülni az EU-ból. Akkor ugyanis már évek óta nyilvánvaló volt, hogy a szigetország nem marad tagja az EU-nak. A skótok (és az észak-írországiak) többsége azonban ellenezte a Brexitet, legalábbis az Egyesült Királyság uniós tagságáról tartott 2016-os, országos referendumon, amelyen az összlakosság 51,89 százaléka a kilépésre voksolt.
A skótok 2014-ben tartottak már egy népszavazást saját területük függetlenségéről, ám a próbálkozás elbukott. (A résztvevők 55,3 százaléka voksolt az Egyesült Királyságban maradásra.) A két évvel későbbi Brexit-referendum eredményének hatására azonban ismét felerősödtek a függetlenségi követelések.
Sturgeon és pártja ezért 2016 óta többször is beszélt arról, hogy népszavazást készítenek elő a királyság elhagyásáról, s utána – siker esetén – kérik visszavételüket az EU-ba. Ehhez London beleegyezése is kell, ám az ellenzi a skótok tervét. Boris Johnson brit kormányfő legutóbb (2019-ben) azzal érvelt, hogy Sturgeon és hivatali elődje, Alex Salmond a 2014-es skót függetlenségi referendum után megígérte: egy nemzedéknyi ideig nem szerveznek újabb népszavazást a kérdésről.
A Brexit azonban felbőszítette a skótok egy részét. A többség immár a saját, önálló útjára térítené Skóciát, illetve visszavezetné az EU-ba. A legutóbbi felmérések arról tanúskodnak, hogy a skótok 52 százaléka a terület függetlenségének a híve.
