Bécs mindaddig fenntartja vétójogát az útlevélmentes schengeni övezet Bulgáriára és Romániára való kiterjesztése ellen, amíg nem látja a menedékkérők számának tartós csökkenését – erősítette meg Alexander Schallenberg külügyminiszter egy interjúban.
Az Ausztriában benyújtott menedékkérelmek száma (az ukránokat nem számítva) tavaly csaknem megháromszorozódott, mintegy 110 ezerre emelkedett, ez az egy főre jutó legmagasabb arány az EU-ban. Ez decemberben arra késztette a kormányt, hogy megakadályozza a schengeni övezet kiterjesztését.
Karl Nehammer kancellár a menekülteknek a nyugat-balkáni útvonalon keresztüli beáramlását olyan „biztonsági problémának" nevezte, amelyet az ország nem tud megszüntetni.
„Őszintén szólva számunkra az a fontos, hogy a számok csökkenjenek, és tartós csökkenésnek kell bekövetkeznie" – mondta Schallenberg, aki a vétót "„figyelmeztető jelzésnek" nevezte Brüsszel számára.
„Meg kell érteni, hogy amikor minden évben több mint 100 ezer menedékkérelmet látunk, akkor Ausztriának nehéz hagynia, hogy ez a diszfunkcionális rendszer tovább működjön" – jelentette ki a külügyminiszter, aki már néhány napja is arról beszélt, hogy Schengen már nem működik, amit szerinte az Ausztriában benyújtott menedékkérelmek magas száma is igazol.
Ausztriában elsősorban azért van ennyi menekült, mert a balkáni útvonal mentén fekvő többi uniós ország, különösen Magyarország nem hajlandó regisztrálni a legtöbb menedékkérőt, ami az uniós szabályok szerint lehetővé tenné Bécs számára, hogy Ausztriába érkezve visszaküldje őket az adott országba – emlékeztet a Politico.
Az úgynevezett dublini szabály értelmében az az ország, ahol egy menekült belép az EU-ba, és ahol regisztrálják, felelős az illető ügyének intézéséért.
Az EU tavaly (az ukránok nélkül) mintegy 1 millió menekültet fogadott be, ami közel 50 százalékos növekedést jelent. Ha Franciaország és Németország fejenként annyi menekültet regisztrált volna, mint Ausztria, akkor a két ország egymaga 1 millió menekülttel rendelkezne – érvelt Schallenberg.
Nyitókép: MTI
