Nem hivatalos értesülések szerint tavaly mintegy 9 tonna különböző fajtájú kábítószert foglaltak le az országban. A vámhivatal kimutatása szerint a határátkelőkön 717 kilogrammot. A belügyminiszter nyilatkozatának értelmében 2020 októbere és 2021 októbere között a rendőrség több mint 7 tonna kábítószert foglalt le, és ezzel egyidejűleg 21 bűnbandát számolt fel.
Földrajzi elhelyezkedésének okán Szerbia tranzitországnak számít. A The Global Initiative Against Transnational Organized Crime kimutatása szerint az albániai marihuánának két fő útvonala van a balkáni drogúton: az egyik Albániából Prizrenen, Uroševacon és Gnjilanén át halad Szerbia középső térségébe, a másik pedig Albániából a koszovói Pećen és a montenegrói Rožajén át Novi Pazarba. Az afgán heroin az esetek többségében Törökországból Bulgárián keresztül érkezik, a dél-amerikai kokaint viszont először montenegrói, albániai vagy görögországi kikötőkbe szállítják, majd innen csempészik tovább Szerbiába, később pedig Nyugat-Európába.
Szerbia nemcsak tranzitország, hanem célország is, a legtöbb kábítószer-élvezőt a nagyobb városokban tartják számon. A Batut intézet 2019-es adatai szerint a 15 évnél idősebbek több mint 4 százaléka legalább egyszer megpróbált valamilyen tudatmódosító szert, az összes kábítószer-élvező becsült száma 150-200 ezer, az intravénás droghasználóké 20 500. Ivana Radovanović, a belgrádi Kriminalisztikai-rendőr Egyetem munkatársának felmérése szerint Belgrádban a középiskolások 18 százaléka fogyaszt kábítószert, 55 százalékuk marihuánát, 13 százalékuk kokaint, 8 százalékuk extasyt, 7 százalékuk viszont heroint. Kuriózum, hogy míg a világjárvány, majd az ukrajnai háború generálta folyamatok következtében szinte minden termék ára emelkedik a világon, addig a kábítószer ára stagnál – legalábbis Szerbiában.
Azt követően, hogy Ópázova közelében a Jovanjica mezőgazdasági birtokon Európa legnagyobb mariuhána-ültetvényére bukkantak (4,5 tonnát foglaltak le), az is egyértelművé vált, hogy ugyancsak virágzik a termesztés Szerbiában. Predrag Koluvija, a sajtóban Jovanjica 1-nek keresztelt, 2020 óta zajló büntetőeljárás fővádlottja a sajtóhírek szerint egyebek mellett azzal védekezett, hogy nem marihuánát, hanem ipari kendert termesztett, ám a kedvezőtlen időjárás okozta stressz következtében a növényekben mutáció ment végbe, ezért több THC-t termeltek annál, mint amennyi egyébként termelődik az ipari kenderben. Az úgynevezett Jovanjica 2 büntetőeljárásban Koluvija mellett a Biztonsági-tájékoztatási Ügynökség (BIA), a Katonai-tájékoztatási Ügynökség (VOA) és a Belügyminisztérium 6 munkatársát terhelik. Utóbbiakat azzal, hogy segítették a fővádlottat abban, hogy zavartalanul termeszthesse a marihuánát. Utóbbi büntetőeljárásban a vádirat megerősítése, vagyis tavaly tavasz óta érdemben szinte semmi nem történt, hiszen az eddig több alkalommal is kitűzött előkészítő határnapot rendre elnapolta a bíróság, vagy a védőügyvédek valamelyikének távolmaradása miatt, vagy betegség okán, vagy azért, mert az eljárásban is fővádlott Koluvija védőügyvédet váltott.
Mivel szervezett bűnözés esetén a legfontosabb fényt deríteni az állami szervekkel való vélt kapcsolatokra, az elemzők és a szakértők kezdettől fogva hangsúlyozzák, hogy ha egy szép napon előrelépés is történik a Jovanjica 2 eljárásban, az nem lesz elegendő, választ kellene ugyanis kapni arra, mit tudtak, vagy mit nem a BIA, a VOA és a Belügyminisztérium terhelt munkatársainak a tevékenységéről a főnökeik. Jelena Zorić újságíró a napokban arról számolt be, hogy Bratislav Gašić, a BIA igazgatója több mint egy éven át kapcsolatban állt Predrag Koluvijával. Zorić szerint kezdetben a megtévesztés céljával szivárogtatták ki a vélhetően valótlan állítást, hogy őrizetbe vétele után Koluvija Andrej Vučićot, Aleksandar Vučić fivérét felhívta telefonon. Azért, hogy eltereljék a figyelmet a Koluvija és a „szolgálatok” közötti kapcsolatról – mondta Zorić az N1 tv-ben.
Bojan Elek, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ munkatársa hasonló értesülésekről számolt be, mondván, a BIA egyik terhelt munkatársának a lehallgatott beszélgetése arra utal, hogy az állami struktúrákban egyesek tudták, hogy mit termesztenek Jovanjicán. Valóban hiányzik a Jovanjica 1 és 2 folytatása, azaz a Jovanjica 3 – jegyezte meg Elek.
