2024. december 22., vasárnap

Európa nélkül nincs magyar jövő

Novák Katalin szerint Magyarország a Nyugat szerves és elidegeníthetetlen része

Európa nélkül nincs magyar jövő, ahogy Magyarország nélkül sincs európai jövő, hangsúlyozta Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke a Portfoliónak adott szombati interjújában, leszögezve, önálló, szuverén, felnőtt nemzet vagyunk, értékekkel és érdekekkel.

Magyarország és az EU közti kapcsolatról kijelentette: Magyarország nem egyszerűen nyugat-orientált, hanem a Nyugat szerves és elidegeníthetetlen része már legalább ezer éve. Nem örül az Európai Bizottság és a magyar kormány közti kötélhúzásnak, azzal azonban egyetért, hogy az ország szuverenitását meg kell védeni. Kiemelte, hogy ugyanazt a teljes jogú tagságot és tiszteletet követeljük a magyaroknak, mint amely bármely alapító vagy később csatlakozó ország polgárainak jár, egy rendes helyet a brüsszeli asztalnál.
„Az lenne a jó, ha végre vissza lehetne térni a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködéshez. Ez bizony kompromisszumokat igényel” – hangsúlyozta az államfő, akinek véleménye szerint az EU az elmúlt évtizedben inkább gyengült, mint erősödött. Elveszítette az Egyesült Királyságot, a külpolitikai érdekérvényesítés terén, demográfiailag és versenyképességi szempontból is lemaradt az Egyesült Államok és Ázsia mögött. „Miközben kialakulóban van egy új világrend, Európa megfeledkezett a közös stratégiai gondolkodásról, ideológiai kérdéseket helyezett a középpontba. Fel kell ébrednünk” – mutatott rá Novák Katalin, aki a balkáni, nyugat-balkáni kapcsolatokról elmondta: a balkáni országok értékei európai értékek, az ottani kultúra európai kultúra. „Ennek a térségnek a biztonságát, stabilitását úgy tudjuk segíteni, ha az egyes országok szuverenitását megőrizzük, de a mi szövetségi rendszerünkbe tartoznak.” Véleménye szerint az ott élő emberek egyre inkább elveszítik a lelkesedésüket, mert azt látják, hiába küzdenek hosszú ideje, még mindig igen távoli a teljes jogú tagság, pedig ez az ő és a mi érdekünk is.
Az orosz–ukrán háborúról kifejtette: Ukrajna lerohanásával Vlagyimir Putyin átlépte a Rubicont, s az úgynevezett nyugati világ egy emberként kiáltott fel az agresszió láttán: ne tovább! Bár a háború nem a mi szövetségi rendszerünk ellen zajlik, itt van a közvetlen szomszédunkban, ráadásul egy olyan országot ért támadás, ahol nagyszámú magyar közösség él és küzd a megmaradásért – hangsúlyozta, hozzátéve, el kell érni, hogy Európa független, önellátásra képes, gazdaságilag erős, biztonságos, saját védelmét biztosító, békés térség legyen.
A köztársasági elnök kiemelte, hogy el kell kerülnünk a további eszkalációt, az atomfegyverek bevetését, egy pusztító harmadik világháború kitörését, mielőbbi fegyverszünet és béke kell. „Gondoljunk csak bele, hány ember életét vette el és hány család jövőjét tette tönkre eddig ez a háború, az értelmetlen erőszak! Ez nem videójáték, nem virtuális harcmező, hanem a véres valóság” – mutatott rá, majd hozzátette: vannak, akik szerint csak akkor lehet béke, ha az egyik fél legyőzi a másikat, azaz folytatni kell a felfegyverzést és a háborút. A magyar álláspont szerint – amit egyébként Ferenc pápa és a szentszéki diplomácia is oszt – először fegyverszünetet kell kötni, azután lehet meghatározni a hosszú távú béke alapvető feltételeit. „Államfőként, keresztyén emberként és édesanyaként is a mielőbbi fegyvernyugvás mellett teszem le a voksomat” – jelentette ki, majd megjegyezte: eddig sem Oroszország volt a legfontosabb partner Magyarország számára, és a jövőben sem lesz az. Csökkentjük az orosz energiahordozóktól való függést, több lábon állunk, keressük a jó üzleti lehetőségeket világszerte, és igyekszünk Magyarországot is minél vonzóbbá tenni a külföldi tőke számára. A kitettséget az orosz energiahordozók terén nem vállaltuk, hanem örököltük – hangsúlyozta, hozzátéve: Magyarország energiaellátásában a földgáz ma még kivételesen fontos szerepet játszik, de ez a függőség csökkenthető és csökkentendő. A jövőben még inkább támaszkodunk majd az atomenergiára, növeljük a megújuló energiaforrások szerepét, és a földgázt is több forrásból igyekszünk beszerezni.
Leszögezte, hogy hisz a hagyományos diplomáciában, célja, hogy minden szövetségesünk bátran és nyíltan tudjon mellénk állni. Sokan kíváncsiak Magyarországra, ennek köszönhetően számos hivatalos meghívást kap. Az elnökökkel, miniszterelnökökkel való személyes találkozás lehetőséget ad arra, hogy nyilvánvalóvá tegyék a szövetséget, és jobban megértsék a másik nézőpontját. Kiemelte: nagyon kevesen tudnak a kárpátaljai magyarság létéről és problémáiról, éppen ezért amikor egy ország vezetőivel a háborúról beszélnek, minden alkalommal felhívja  a figyelmet a Kárpátalján élő magyarok nehéz helyzetére.
Emlékeztetett arra is, hogy a közelmúltban Sergio Mattarella olasz köztársasági elnök meghívására Rómába utazott, ahol Giorgia Meloni miniszterelnökkel is találkozott. „A magyarok és az olaszok érdekei és szándékai egy irányba mutatnak az illegális migráció elleni határozott fellépés, a nyugat-balkáni bővítés, a keresztények védelme és a családi értékek melletti kiállás terén is. Ez csak néhány olyan terület, ahol szorosan együttműködünk egymással. S bízom benne, hogy a java még hátravan” – mutatott rá.

Mint mondta, figyelnünk kell a világpolitikában zajló változásokra és ezek hatásaira, de fel kell hagynunk azzal a gyakorlattal, hogy majd valaki megmondja, mit hogyan és mikor kell vagy nem szabad tennünk. „Önálló, szuverén, felnőtt nemzet vagyunk, értékekkel és érdekekkel. Ezeket kell elsősorban figyelembe vennünk, és így növelni mozgásterünket” – hangsúlyozta Novák Katalin, kiemelve: jó lenne az Egyesült Államokkal visszatalálni a pragmatikus együttműködéshez, és igaz ez Kínára is. Az az érdekünk, hogy mind a szövetséges Amerikával, mind Kínával, mind Nyugattal, mind Kelettel szót tudjunk érteni – mutatott rá a köztársasági elnök a Portfoliónak adott interjúban. 

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás