2024. november 22., péntek

A fele sem gondol pozitívan az EU-ra

Lényegesen, csaknem 12 százalékkal csökkent a magyarok körében az EU-val elégedettek aránya. A visszaesés nagyobb arányú, mint az uniós átlag. Szembetűnő a fiatalok elfordulása az EU-tól.

Megjelent az Európai Bizottság kérésére elvégzett legutóbbi közvélemény-kutatás eredménye a polgárok EU-val kapcsolatos hozzáállásáról, értékítéletéről. A felmérést elvégző Eurobarométer összeállításából kiderült, hogy a magyaroknak csupán 40 százaléka gondol pozitívan az unióra; 2022 júliusában azonban a lakosságnak még a fele vélekedett így. Amíg a korábbi években a legfiatalabbak szimpatizáltak leginkább az unióval, mostanra a 15–24 évesek mindössze 32 százaléka vélekedik pozitívan róla. Kisebb mértékben, de a többi korosztályban is csökkent az EU-t pozitívan értékelők aránya.

Az uniós tagság azonban továbbra is biztosabb jövőt jelent a magyar megkérdezettek szerint. Az EU-t pozitívan értékelők számának csökkenése ellenére is kevesebben vannak azok, akik Magyarország jövőjét inkább a közösségen kívül képzelik el. A 15 évesnél idősebb magyarok kétharmada pedig úgy gondolja, hogy hazája jövője bizonytalanabb lenne az EU-n kívül.

A tagországok átlagával összehasonlítva Magyarországon továbbra is magasabb azok aránya, akik egyetértenek az unió további bővítésével a következő években.

Az EU-ról pozitívan nyilatkozó magyar állampolgárok számának csökkenését az is előidézhette, hogy a lakosság manapság kevésbé hiszi el, hogy számít a szava a közösségben. A magyarok ezenkívül kevésbé érzik úgy, hogy az EU szava számít a világban.

A felmérés szerint a magyarok számára az unió elsősorban továbbra is az utazás, tanulás és munkavállalás szabadságát jelenti.

A megkérdezettek válaszaiból az is kiderült, hogy a magyar lakosságot az áremelkedések, az infláció, a megélhetés (költségei) és a saját problémák foglalkoztatják leginkább. Az energiahelyzetet ugyan súlyosnak tartják, de elsősorban uniós problémaként azonosítják.

Ennek ellenére a hazai gazdaság helyzetét a magyarok egynegyede sorolta a két legfontosabb országos gond közé. A megkérdezettek negyede szerint ennek az EU egyik legfontosabb prioritásának kellene lennie. Ezzel összhangban a magyar lakosság második legfontosabb problémának a saját háztartása anyagi helyzetét tartja.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás

Nyitókép: Illusztráció (srbija24.com)