Az Európa Tanács által elfogadott Kisebbségvédelmi Keretegyezményt és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját be kell építeni az európai uniós (EU) jogrendbe – szögezte le Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti (EP-) képviselője az Európai Unió és az Európa Tanács (ET) közötti együttműködésről szóló jelentésében.
Vincze Loránt, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén is bemutatott jelentésében kiemelte, a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács által kidolgozott és nyomon követett kisebbségvédelmi jogi eszközök jelenleg is a világ legátfogóbb, jogilag kötelező erejű eszközei.
Noha az EU az uniós csatlakozási feltételek között fontos elemként tartja számon a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény végrehajtását, ez nem elégséges – közölte. Az Európai Uniónak a jogállamiság és az alapvető jogok EU-n belüli nyomon követésének részévé kell tennie a kisebbségek védelmét, ami azt jelenti, hogy nem csak a csatlakozás előtt, de az után is követni kell az abban foglaltak betartását – hangsúlyozta.
„Szükség van az Európai Unió és az Európa Tanács közötti szorosabb együttműködésre. Fontos, hogy a kisebbségek kultúrájának és nyelvének védelme közös érték legyen” – fogalmazott.
A szöveg részleteit ismertetve Vincze Loránt közölte: a jelentés elfogadásával az EP ismételten arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy csatlakozzon a Kisebbségi Keretegyezményhez és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájához, valamint szorosabb jogi kapcsolatokat szorgalmaz az EU és az ET között a kisebbségi jogok területén. Aláhúzta: erősíti az EU hitelességét a csatlakozási folyamat során, ha a jogállamiság és az alapvető jogok unión belüli nyomon követésének részévé teszi a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény normáit. A javaslat továbbá kéri a két intézmény között megszilárdult stratégiai partnerség formalizálását, a 2007-es együttműködési egyezmény felülvizsgálatát és parlamentközi küldöttség létrehozását az EP és az ET parlamenti közgyűlése között – tájékoztatott az EP-képviselő.
Az EU és az ET együttműködéséről szóló jelentést az Európai Parlament alkotmányügyi bizottsága (AFCO) február végén tartott ülésén ellenszavazat nélkül fogadta el. Kedden az EP plénuma is megszavazta, 494 támogató vokssal, 76 ellenszavazattal, 76 tartózkodás mellett.
Az elfogadott szöveg hangsúlyozza az együttműködés jelentőségét a kisebbségi kultúrák előmozdításában és védelmében. Kiemeli a regionális és kisebbségi nyelvek használata biztosításának fontosságát a magán- és közéletben egyaránt, illetve e nyelvek továbbadási lehetőségének szavatolását, a különböző szintű oktatásukat, beleértve annak elmélyítését is.
Hangsúlyozza továbbá, hogy az Európa Tanács fontos partner az EU bővítési folyamatában, mivel az EU-val együttműködve támogatja a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokat a csatlakozáshoz szükséges reformok végrehajtásában. Az érintett országokat segíti a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét szavatoló intézmények stabilitására vonatkozó kritériumok teljesítésében, és nyomon követi az e területeken elért eredményeket.
A bővítés terén az EU és az Európa Tanács között folytatott együttműködést még jobban meg kell erősíteni, hogy formálisabbá, strukturáltabbá és szisztematikusabbá váljon – szögezi le az elfogadott dokumentum.
Nyitókép: Vincze Loránt (Képernyőfelvétel)
