Egy restaurált hun üstöt adott át pénteken Mongóliának a Magyarságkutató Intézet, amelynek szakemberei egy mongol–magyar együttműködés keretében tárták fel és állították helyre a technikai kivitelét és méretét tekintve is különleges leletet.
Bár az üst mint eszköz a korábbi évszázadok leletanyagában a belső-ázsiai formai előzmények között megtalálható, a most helyreállított darabot alapanyaga, technikai kivitele és mérete teszi egyedivé, hiszen ez az első olyan ismert üst, amely a vas öntésével, egy abban az időben újnak számító technológiával született meg – emelte ki Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója az üst átadása alkalmából tartott budapesti sajtótájékoztatón.
Felidézte, hogy a magyar régészettudomány mongóliai kutatásai egy akadémiai egyezmény keretei között indultak meg 1961-ben, ebbe a tudományos munkába kapcsolódott be a Magyarságkutató Intézet 2021-ben.
Az eredetkutatás szempontjából az együttműködés lényege, hogy olyan régészeti feltárásokat végezhetünk Mongólia területén, amelyek a populáció genetikai vizsgálatai révén lényeges kiegészítő adatokat biztosítanak számunkra többezer éves múltunk feltérképezéséhez – fejtette ki az igazgató.
A Magyarságkutató Intézet a Mongol Tudományos Akadémia Régészeti Intézetével és az Ulánbátori Egyetem Régészeti Tanszékével közösen elsőként a mongol fővárostól északra fekvő Belch-i temető egy sírjának feltárását kezdte meg, majd az Ar Gunt-i temető következett. Az együttműködés első évada során a becslések szerint mintegy negyven sírt tartalmazó temetőben hét temetkezést sikerült dokumentálni, ezek korát a régészek a Kr. előtti II. és a Kr. utáni I. század közé tették.
Kásler Miklós azt is elmondta, hogy az Ar Gunt-i temetőben talált üsthöz formailag hasonló, de más technikával és bronzból készült üstök használata a kelet-európai és ázsiai sztyeppén már az őskor óta megfigyelhető volt, a szkíta, szarmata, hsziung-nu kori előzményeik széles körben elterjedtek. Az üstök megtalálhatók a Kárpát-medence késő római és szarmata leletanyagában is, és összefüggésbe hozhatók a hun birodalom kiterjedésével, sőt magával a hun néppel is, ezért talán az egyik legbiztosabb jelei a hun etnikum jelenlétének. Egykori szerepük valószínűleg összefügg a hun kori temetkezési szokásokkal és egyéb közösségi cselekményekkel.
A mongol nagykövet átveszi az üstöt Kásler Miklóstól (Fotó: MTI)
A temető teljes feltárásának folytatása a jövő feladatai közé tartozik, ami azért is fontos, mert így az egész közösség vizsgálatához szükséges genetikai minta válik majd elérhetővé – fűzte hozzá Kásler Miklós.
Az üstöt az igazgató Szainnjambú Baatardzsav, Mongólia magyarországi nagykövetének adta át. A nagykövet méltatta a magyar és mongol tudományos intézetek közötti együttműködés eredményességét. Az üstről elmondta, hogy a leletet mintegy húsz darabban találták meg, ezután adták át a magyar partnereknek helyreállítás céljából. Az üst restaurálása az egyik sikere az együttműködésnek, amelynek folytatását a mongol fél is támogatja, és további bővítését is tervezik.
A most átadott, mintegy 2000 éves restaurált üstöt darabjaiban Obrusánszky Borbála ulánbátori magyar nagykövet hozta Budapestre tavaly szeptemberben, a restaurációs munka októberben kezdődött meg.
A Magyar Nemzetnek Obrusánszky elmondta, Mongóliában ilyen nagyméretű tárgyat nem tudtak volna restaurálni, a Magyarságkutató Intézetben viszont megvan ehhez a szakmai, technikai felkészültség.
Egy régészeti szenzáció a lelet, amelyet ezután már régi pompájához hasonlóan láthat a múzeumok közönsége, különlegessége, hogy a világon még nem találtak ilyen régi és ilyen nagy méretű öntöttvas üstöt. A leletnél léteznek régebbi bronzüstök is, ám a most átadott attól egyedi, hogy vasból öntötték, amihez a bronzöntésnél nagyobb hőfokra, tehát nagyobb technológiai tudásra van szükség. Ez a tudás akkoriban még Kínában és Európában sem volt ismert.
Ez a világon az első ilyen vasöntéssel készült tárgy – írta a lelet Magyarországra hozatalakor a Magyar Nemzet.
Nyitókép: A mongol nagykövet átveszi az üstöt Kásler Miklóstól (Fotó: MTI)
