A magyar kormány bír a legnagyobb legitimációval Európában, és ennek nyomán hazánk a kontinens legszuverénebb külpolitikáját tudja végrehajtani, amelynek középpontjában kizárólag a nemzeti érdek áll - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Tihanyban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Tranzit fesztiválon mondott beszédében először a nemzetközi politikában napjainkban tapasztalható erős bizonytalanságról beszélt, és rámutatott, hogy ennek ellenére a magyar külpolitikai mozgástér széles.
Kiemelte: ezt a mozgásteret alapvetően két tényező határozza meg, az egyik a földrajz, a másik, ami ennél is fontosabb, pedig az, hogy mi hazánk célja, és képes-e erre a kormány a saját nézőpontjából tekinteni kizárólag.
„Márpedig a mostani rendkívül magas és erőteljes hullámok közepette világosan le kell szögezni, hogy a magyar külpolitika célja nem lehet más, mint a magyar érdekek érvényesítése” - mondta.
Aláhúzta, hogy az ezen célokat korlátozni kívánó erőfeszítések leküzdését nagyban segíti az, hogy Európában a magyar külpolitikának van a legnagyobb legitimációja, mivel tavaly a választásokra már a megváltozott világpolitikai környezetben került sor, és az emberek világosan döntöttek a biztonság garantálását, a nemzeti érdek képviseletét zászlajára tűző oldal mellett.
Hozzátette: a magyar külpolitikai irány tartható egyedül morálisan is, ugyanis a kormány egyetlen lépést sem tett az elmúlt másfél évben, amely meghosszabbította volna az ukrajnai háborút vagy akár egy ember halálához is hozzájárult volna.
„Ilyen legitimációjú külpolitika, mint a magyar, nincs még egy Európában, egész egyszerűen azért, mert nincs még egy ekkora támogatottsággal rendelkező kormány Európában, mint a mienk” - közölte.
Szijjártó Péter kiemelte: „mi vagyunk az egyetlenek Európában, akik a legnagyobb legitimációból fakadóan, a legszuverénebb külpolitikát tudjuk végrehajtani, amelynek középpontjában kizárólag a saját nemzeti érdek áll”.
Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy még a legnagyobb európai országok kormányai is bizonyos megfelelési kényszerrel állnak szemben, és próbálják a még erősebbnek gondolt szereplők „jóakaratát, dicséretét, buksisimogatását kivívni”.
„Minden külügyi tanácsülés úgy kezdődik, hogy a külügyi főképviselő büszkén mondja el, hogy amit szállítottunk, az már majdnem nem tudom hány százaléka annak, mint az amerikai. Kit érdekel? Belehajszoltuk magunkat ebbe a spirálba. Emellett pedig belehajszoltuk magunkat egy ilyen szankciós spirálba. Már nem tudunk mit kitalálni, hogy milyen olyan ágazat van, amit még nem szankcionálunk” - figyelmeztetett.
Elítélte a fegyverszállításokat, leszögezve, hogy ez csak újabb emberek halálát okozza és az eszkaláció kockázatával jár, valamint rámutatott, hogy az Európai Unió, a saját gazdaságára nézvést káros szankciókkal, egyetlen lépéssel sem tudott közelebb kerülni a békéhez.
„A mai rendkívüli, embert, országot és nemzetet próbáló időszakban nem lehet más a mi feladatunk, mint hogy a magyar külpolitikát magyarnak és szuverénnek tartsuk meg” - vélekedett.
„A hullámok még nagyobbak, a hullámok még erőteljesebbek, mint amilyenek voltak tavaly, ezért most még nagyobb szükség van arra, hogy a horgonyt jól dobjuk le, jó helyre, és jó erősen kapaszkodhassunk bele” - fogalmazott.
A miniszter kitért az utóbbi évtized válságaira, a pénzügyi, a migrációs, az egészségügyi krízisre, illetve az ukrajnai háború kitörésére, amelynek nyomán a feje tetejére állt az eddigi világrend.
„Épp ezért az elkövetkezendő években nem a víz kisimulására, hanem még tarajosabb hullámokra kell számítani. A nemzetközi politika lökdösődésről, helyezkedésről, nyugtalanságról fog szólni” - közölte.
Ilyenkor pedig - mint figyelmeztetett - fel szoktak futni a gazdasági típusú zsarolások, a lejárató, álhírek terjesztésére és egy-egy ország tönkretételére irányuló akciók, a külső beavatkozások.
Aláhúzta: ez az elmúlt évek választásain is jól látható, külső beavatkozás történt minden olyan politikai erő ellen, amely nem a globalista, liberális oldalt képviseli. Erre példaként hozta fel Csehországot és Szlovákiát, ahol pár héttel a választás előtt tartóztatják le a legesélyesebb párt egyik legfőbb jelöltjét. Hozzáfűzte: a lengyel kormánypártnak is óriási nemzetközi nyomással kell szembenéznie a közelgő választás előtt.
„És ha azt megnézzük, hogy melyik az egyetlen ország, ahol a külső beavatkozási kísérlet nagyon csúnya kudarcot vallott, akkor az Magyarország” - jelentette ki, rámutatva, annak ellenére történt ez így, hogy hazánkban fordították erre GDP-arányosan a legtöbb pénzt.
Szijjártó Péter világszinten is egyedülállóan sikeresnek nevezte a nemzetközi trendekkel szembemenő magyar külpolitikai stratégiát, s ezzel összefüggésben üdvözölte, hogy Magyarország ki tudott maradni a szomszédban zajló háborúból.
„Egyetlen olyan lépést sem tettünk az elmúlt másfél évben, amely meghosszabbította volna a háborút vagy akár egy ember halálához is hozzájárult volna. Egyetlen ilyen lépést nem tettünk. Ez a morálisan tartható külpolitikai irány, mert az egyetlen morálisan tartható külpolitikai irány egy háború esetében, hogy mentsük az emberéleteket” - hangsúlyozta.
„Minden, ami ezzel ellentétes, azt gondolom, hogy morálisan tarthatatlan (...) Magyarország, a magyar emberek, a magyar nemzet lelkiismerete tiszta lehet, és ezt sajnos ma Európában - fogalmazzunk eufemisztikusan - nem mindenki mondhatja el magáról” - mondta.
Nyitókép: (Fotó: screenshot / Facebook / Tranzit)
