Újból Magyarország és a magyar jogállamiság helyzete volt a terítéken szerdán az Európai Parlament strasbourgi üléstermében. Rui Tavares 2013-as és Judith Sargentini 2018-as jelentése után most egy harmadik EP-képviselő, Gwendoline Delbos-Corfield zöldpárti politikus jelentéséről vitáztak a képviselők. Az ülésen a magyar kormány részéről ezúttal senki sem védelmezte a magyar álláspontot, mint a Sargentini-jelentés parlamenti vitájakor, amikor maga Orbán Viktor szólalt fel.
A Telex kérdésére, hogy a magyar kormányfő ezúttal miért nem utazott Strasbourgba, Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár azt válaszolta: „Azért, mert nem érkezett meghívó.”
Delbos-Corfield-jelentés nem része a Magyarországgal szemben megindított úgynevezett 7-es cikkely szerinti eljárásnak, amelyről a hírek szerint várhatóan hamarosan szintén döntést hoz az Európai Bizottság. A francia zöldpárti képviselő jelentése a jelenlegi magyarországi helyzetet vizsgálja. Az állásfoglalás-tervezet szerint „a magyar kormány [...] szándékos és szisztematikus erőfeszítései miatt tovább romlott a demokrácia és az alapvető jogok helyzete Magyarországon. A Sargentini-jelentés egyik tételét megismételve az uniós értékeket rendszerszintű veszély fenyegeti Magyarországon, és Magyarország többé nem tekinthető teljes demokráciának.” A képviselő többek között az alkotmányos és a választási rendszer működését, az igazságszolgáltatás függetlenségének és az oktatás szabadságának mértékét, a vallási szabadság és a kiszolgáltatott csoportok jogainak helyzetét kifogásolta.
Az Európai Parlament LIBE-bizottsága július közepén fogadta el a jelentéstervezetet, amely szerint fennáll a veszélye, hogy Magyarország súlyosan és rendszerszerűen megsérti az Európai Unió alapját képező európai értékeket.
Az Európai Bizottság a jogállamiság helyzetével kapcsolatos aggályok tekintetében nem tud pozitív fejleményekről beszámolni Magyarországgal kapcsolatban – jelentette ki szerdai nyitóbeszédében Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa Strasbourgban szerdán .
Az Európai Parlament (EP) plenáris ülésének Az unió alapját képező értékek Magyarország általi súlyos megsértésének egyértelmű kockázata címmel rendezett vitáján azt mondta, a brüsszeli testület az EP által felvetett aggályok legtöbbjével egyetért.
Az Európai Bizottság továbbra is minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál annak érdekében, hogy az Európai Unió közös értékeit megvédje – mondta az uniós biztos.
Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő a vonatkozó EP-jelentéstervezet ismertetésekor azt mondta, a szöveg rögzíti: Magyarország többé nem tekinthető teljes értékű demokráciának, mivel a demokrácia és az alapvető jogok helyzete tovább romlott azóta, hogy 2018-ban az EP elindította ellene a 7. cikk szerinti eljárást. Az ország kezd hibrid autokráciává válni – mondta a jelentés szerzője bevezető felszólalásában. Szerinte a jelentés egy színvonalas dokumentum, mely öt frakció közös munkáját dicséri, és melyet borítékolhatóan nagy többséggel fog elfogadni a plénum.
Egészen más véleménnyel volt a jelentésről Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője.
„Az Európai Parlament nem megállapodni akar Magyarországgal, hanem zsarolni, mert nem tudja elfogadni, hogy a magyar emberek tavasszal negyedszerre is nemet mondtak a magyar baloldalra és a brüsszeli kioktatásra, és egy jobboldali, nemzeti-konzervatív kormányt választottak meg” – jelentette ki a politikus.
Szégyenletesnek és megbocsáthatatlannak nevezte, hogy az EP jelentős része a magyar baloldali EP-képviselőkkel még háborús válsághelyzetben is hazugságokkal támad, és politikai rágalomhadjáratot folytat Magyarország ellen.
„Továbbra is meg fogjuk védeni a gyermekeinket, a határainkat, és mi magunk fogunk dönteni a saját jövőnkről” – fogalmazott a fideszes EP-képviselő.
Maga a parlamenti vita a korábbi, Sargentini-jelentés forgatókönyve szerint zajlott, a többséget képező baloldali, zöldpárti, liberális politikusok, köztük a táborukba sorolható magyar képviselők is, élesen elítélték Magyarországot és a magyar demokrácia helyzetét, a konzervatív, euroszkeptikus és szélsőjobboldali táborba sorolható kisebbség a Fidesz és a RMDSZ képviselőivel együtt igaztalannak, és a magyar jobboldali kormány elleni politikai támadásnak nevezték a benne foglaltakat.
A magyar EP-képviselők közül Gál Kinga, a Fidesz politikusa Magyarország elleni uniós gyűlöletkampányról beszélt.
„Ami itt zajlik immár egy évtizede, az igaztalan boszorkányüldözés. 2013-ban is itt álltam már a Tavares-jelentés vitája során, azóta küzdök a hazánk ellen zajló és kártyavárként épülő egyre féktelenebb gyűlöletkampány ellen. A Sargentini-jelentés emelte a tétet a 7-es cikkelyes eljárással. A mostani jelentés pedig már az uniós finanszírozás megvonását kéri. Ezek a szövegek mind a magyar ellenzék megrendelésére, „független” NGO-k és szakértők aktív közreműködésével készült koncepciós vádiratok. Felháborító, hogy azok, akik immár negyedjére szenvedtek otthon megsemmisítő választási vereséget, nemzetközi kapcsolatrendszerüket felhasználva mindent megtesznek azért, hogy Magyarországot fosszák meg a jogosan járó uniós pénzügyi forrásoktól. Ahelyett, hogy a magyar emberek, így a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók érdekeit tartanák szem előtt, elárulják őket” – mondta.
Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője arra bátorított, hogy az uniós pénzeket ne a magyar kormánynak juttassák, hanem közvetlenül az önkormányzatoknak, intézményeknek, civil szervezeteknek.
„Ez a jelentés lesz az első dokumentum, mely kimondja, hogy Magyarország nem teljes jogú demokrácia, és ezt fájdalmas lesz olvasni” – állapította meg.
A momentumos politikus arra biztatta a jelentés szerzőit, hogy utazzanak Magyarországra, és találkozzanak azokkal az önkormányzatokkal, civilekkel, akik megszenvedik – mint fogalmazott – az EU első autokráciájának uralmát.
Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője felszólalásában egyebek mellett azt mondta, borzasztó állapotban van Magyarország, amelynek hazudozó kormánya van. Magyarországnak jár az uniós forrás, de nem azért, hogy az Orbán-kormány ellopja – mondta a szocialista EP-képviselő
Vincze Loránt, az RMDSZ néppárti színekben politizáló képviselője, az európai kisebbségvédelmi szervezet, a FUEN elnöke felszólalásában hazugságnak nevezte azt az állítást, hogy a magyar kormány kisebbségellenes lenne. Mint mondta, a roma- és zsidóellenesség vádját a jelentés nem tudja tényekkel alátámasztani, ezzel szemben több zsidó szervezet méltatja a magyar kormányt a zsidók támogatásáért és az antiszemitizmussal szembeni fellépéséért.
A vita Gwendoline Delbos-Corfield beszédével zárult. A jelentés elfogadásáról az Európai Parlament ma, csütörtökön fog dönteni.
