A Kufstein konferenciát – amelynek elnevezése a rendezvény első helyszínére utal –, kétévente rendezik meg Ausztriában; az idén 16. alkalommal a hétvégén bonyolították le Felsőpulyán. A témája Lehet-e az embernek több identitása, és melyik a meghatározó, a fő identitás? volt.
A rendszerváltozás óta a Kufstein konferencia az egyik legfontosabb, Magyarországon kívül zajló nemzetpolitikai tanácskozás.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár az MTI-nek elmondta, hogy a nehéz politikai és gazdasági helyzetben az a legfontosabb, hogy megőrizzük az elmúlt tizenkét év nemzetpolitikai eredményeit.
Az államtitkár üdvözlőbeszédében kiemelte, hogy a magyarok 1918 óta kénytelenek voltak megtanulni, hogy különböző nyelvi környezetekben tartsák meg kultúrájukat, anyanyelvüket. De elértük, hogy magyarként teljes életet éljünk mindenhol a Kárpát-medencében: – Amire igazán büszkék lehetünk, hogy elsősorban a gyerekeket és a fiatalokat tudtuk ebbe bevonni, és a mai gyerekek, a mi gyerekeink már talán nem úgy nőnek fel, hogy nekik külön el kelljen magyarázni azt, hogy ha elhagyják Magyarország területét, akkor ugyanúgy magyar gyerekekkel találkozhatnak, magyar közösségekkel, magyar falvakkal, városokkal – mondta.
Az eseményen részt vettek a nagyobb Kárpát-medencei magyar szervezetek képviselői: Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetségnek, Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének, Forró Krisztián, a szlovákiai Szövetségnek az elnöke, valamint kárpátaljai, erdélyi, felvidéki, horvátországi, délvidéki pedagógusok és a nyugat-európai diaszpóra szervezeteinek képviselői. Jelen volt Páncél Károly, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke is.
Kelemen Hunor szerint az ottani magyar közösség számára az egyetlen járható út a nemzeti identitás megőrzése és erősítése. Szerinte az identitásvesztés az anyanyelv feladásával kezdődik: – És igen. Ez az identitáspolitika a nyelvhez kötődik, a nemzeti történelemhez kötődik, a kultúrához kötődik és a valláshoz. Ez a négy fontos elem, amely meghatározza ezt.
Pásztor István szerint a mai Európában a nemzeti identitást egy letűnt korszak csökevényének tartják. Kiemelte, számunkra viszont az identitás megőrzése a megmaradásunk záloga: – Ha sikerül megőriznünk, akkor azt gondolom, hogy van esélyünk. Ezért továbbra is, különösen azok számára, akik a határon túli magyar közösségeket vezetik, kettős feladata van. Az egyik megőrizni a magyar közösséget identitásában, a másik pedig biztosítani a számára a szülőföldön való boldogulást.
Pásztor István a vasárnapi tanácskozáson kiemelte: nem szabad megengedni, hogy a kilátástalanság érzése eluralkodjon rajtunk: – Ha van 1287 család és elsőbe induló magyar gyerek, akkor azt gondolom, hogy ezekkel kell foglalkozni. Lehet elsiratni a százat, aki nincs itt. De itt van 1287, akivel foglalkozni kell. És az identitás megőrzése erről szól. Mit fogunk csinálni azért a gyerekért, hogy a családját megerősítsük, hogy erősítsük a magyarságtudatát, hogy a gyereket erősítsük abban, hogy büszke magyar legyen, együttműködő mással, de vállalja saját identitását.
Forró Krisztián, a Felvidéki Magyar Szövetség elnöke szerint a megmaradás érdekében figyelnünk kell egymásra: – Mindenkiért le kell hajolni. Mindegy, hogy Délvidék, Kárpátalja, Erdély, Muravidék és itt a Felvidék.
A kárpátaljai Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője kiemelte, az ottani magyarság számára a gondok az ukrán nacionalizmus erősödésével éleződtek ki, több évvel a mostani háború kitörése előtt. A háború csak tovább rontott a helyzeten, de a nehézségek ellenére igyekeznek megmaradni: „Érezzük a többi külhoni magyar közösségnek és külhoni magyarnak a támogatását, az együttérzését és az aggódását. A közösség küzd a megmaradásért, hiszen egy nagyon erős lokális identitással rendelkezik.”
Nyitókép: (Fotó: MTI)
