Gyimesbükkön kicsinek bizonyult a magyar állam támogatásával felújított, három éve felavatott óvoda, amelyben még csak húsz gyerek tanulhatott, ezért szombaton új óvodát avattak fel a történelmi Erdély egyik legkeletibb településén, amely ma közigazgatásilag a moldvai Bákó megyéhez tartozik. A településen így két hosszú programos és egy rövid programos csoport, összesen 58 gyermek kezdhette meg a tanévet a magyar állami támogatással épített új óvodaépületben, amelynek ünnepélyes avatóját szombaton tartották.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke arra kérte Oltean Pétert, a település RMDSZ-es polgármesterét, hogy vigye el román kollégáinak annak az üzenetét, hogy a csángómagyarokkal és a magyarországiakkal mindig jó összeadni az erőket és a lehetőségeket, mert mindenki nyertese lesz az együttműködésnek. Úgy vélte: az óvodaavatás egyfajta elégtétel is mindazon nagy elődök számára – legyenek magyarok, székelyek vagy csángók –, akik egész életüket fordították arra, hogy a történelem viharaiban oly sokszor a lét és a nemlét határán küzdő csángómagyarság mindig megőrizze önmagát, anyanyelvét és kultúráját a szülőföldjén.
„Az elmúlt évtizedben a magyar társadalomban megerősödött a nemzeti összetartozás érzése. Száz esztendő távlatából elmondhatjuk tehát, hogy ez erősebbnek bizonyult, mint azon erők, amelyek el akartak idegeníteni önmagunktól, amelyek szét akartak szakítani minket, el akarták választani a magyart a székelytől, a székelyt a csángótól, és szembe akartak fordítani bennünket egymással" – állapította meg Kövér László, aki úgy vélte: a csángók életpéldája, életereje, hűsége keresztény hitükhöz, magyar anyanyelvükhöz és szülőföldjükhöz, a legnagyobb érték, amit a mai világban a magyar nemzetnek, a román nemzetnek és Európának adni tudnak. Ezért köszönetet mondott azért a példáért és lelki erőért, amelyet a gyimesbükkiek nyújtanak mindenki számára. A házelnök azt kívánta, hogy a növekvő gyermeklétszám miatt rövidesen az új óvoda is bizonyuljon szűkösnek, és közösen foghassanak neki a bővítésének.
Pogár László, Kerekes László, Kövér László és Oltean Péter átvágja a szalagot (Fotó: MTI/Kátai Edit)
Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi minisztere azt hangoztatta, hogy Gyimesbükk ma nemcsak Bukarestből, hanem Budapestről, nemcsak Bákó megyéből, hanem Hargita megyéből is támogatást kaphat. Az RMDSZ-es politikus szerint a Kárpát-medencei magyarság egyik legkeletibb bástyájánál egy évezreden keresztül dúlt a megmaradás háborúja, és ennek a háborúnak azok a győztesei, akik ma jelen vannak, és óvodát avatnak. „Nehéz idők elé nézünk, de az összefogás, a közös munka át tud billenteni. Köszönjük a támogatást, amellyel óvodát, iskolát és hitet építettünk a következő évtizedekre" – jelentette ki a miniszter.
Az ünnepségen Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke megemlítette: nemcsak óvodát avatnak, hiszen pénteken avatták fel az óvoda mellett létrehozott műfüves sportpályát is. A civil szervezet vezetője közölte: a gyimesbükki óvoda felépítése és berendezése 230 millió forintba került, a műfüves focipályát 58 millió forintból valósították meg.
Az óvodaavatót a gyimesbükki népviseletbe öltözött óvodás és iskolás gyermekek műsora tette ünnepélyessé.
Kövér László szerint az európai jövőért folytatott küzdelemben a legélesebb fegyver a józan ész és a tiszta lelkiismeret. Az Országgyűlés elnöke a székelyföldi Nagytusnádon beszélt erről szombat délután a magyar állam támogatásával felépített Szent Rita napközi foglalkoztató avatásán. Kijelentette: a magyarok és a székelyek a józan ész és a tiszta lelkiismeret jegyében nemcsak magukért küzdenek, hanem azért, hogy Európa a jövőben is az európai embereké maradjon; azért, hogy Európa ura maradjon saját érdekeinek, saját anyagi és szellemi erőforrásainak; azért, hogy a kereszténység megtartó lelki és kulturális erő maradjon minden európai nemzet számára; azért, hogy az egy férfi és egy nő szeretetközösségén alapuló oltalmazó család a társadalom építőköve maradjon. Úgy vélte: a józan ész és a tiszta lelkiismeret jegyében vívott küzdelem célja az is, hogy minden európai embert megillessen elődei anyanyelve, kultúrája és szülőföldje otthonossága szabad megöröklésének a joga, valamint az, hogy ezt szabadon továbbadhassa utódainak. Kövér László szerint csak így maradhatnak talpon az európai nemzetek és államaik, és csak ezáltal lehet igazi európai béke. Úgy vélte, minden felavatott óvoda, napköziotthon, iskola, amely teljesíti Istentől rendelt feladatát, az élet kultúráját erősíti, és ezzel a megmaradás ügyét szolgálja.
