A súlyosbodó energiaválság miatt tegnap Prágában egyeztettek az EU-tagállamok illetékes miniszterei. Megvitatták a gázárak korlátozásának módját és időpontját.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági- és külügyminiszter már a találkozó előtt egyértelművé tette álláspontját. Szerinte „az elhibázott brüsszeli szankciók” okozták a példátlan energiaválságot Európában. Közölte: nemcsak az árak, hanem az Európai Bizottság javaslatai is elrugaszkodtak a valóságtól.
A helyszínen elmondta: a magyar kormány nem támogatja az orosz földgáz árának korlátozását, sem az orosz importból származó egyéb energiahordozók mennyiségének csökkentését. Moszkva ugyanis már jelezte, hogy visszafogja a szállításokat, ha az EU hozzányúl a földgáz árához. Egy ilyen fordulat – tette hozzá – veszélyeztetné Magyarország energiaellátásnak biztonságát.
Szijjártó azt tanácsolta az Európai Bizottságnak, hogy olyan javaslatot készítsen, amely figyelembe veszi mindegyik uniós tag energiabiztonságát. Budapest csak ilyen javaslatot tud támogatni – fűzte hozzá.
Előzőleg a közösségi oldalán azt üzente, hogy „vissza kellene végre térni a józan ész talajára, különben nagy baj lesz”.
Az uniós energetikai miniszterek prágai találkozóján döntés nem született, amit Szijjártó a következőképpen értékelt: ez jobb is így, hiszen a gázár maximálása veszélybe sodorná a kontinens energiaellátását, ráadásul további drágulásokat okozna. Azt tanácsolta, hogy az „átpolitizált, átideologizált javaslatok” helyett minél több csővezetéket, LNG-terminált kell építeni, fejleszteni kell az infrastruktúrát, ugyanis szerinte ez jelenti a valós megoldást.
Brüsszel eddig csak bajokat és károkat okozott az európai energiabiztonság terén, a magyar kormány intézkedései ezzel szemben működnek, az ország ellátása továbbra is biztosított – közölte. A jelenlegi helyzetet a „világtörténelem első globális általános energiaválságának” nevezte, amelynek nem rövid távú, hanem strukturális geopolitikai, biztonsági okai vannak, ezért megoldásokat is hosszú távon kell keresni. „A józanság kicsi részét még megőrző nemzetközi intézmények ezért jelzik, hogy ez hosszú távú válság, és nem is igazán az idei tél jelent problémát, hanem a következő és az azt követő”– mondta.
Az EU a megugró energiaárak miatt kénytelen megoldást találni arra, hogy megvédje a fogyasztókat a magas rezsiköltségektől, miközben Európát a közelgő tél, a megélhetési nehézségek és a recesszió is fenyegeti. A földgáz már 90 százalékkal többe kerül, mint egy évvel korábban, ezért a legtöbb uniós ország az ár korlátozását fontolgatja. Ebben azonban sincs egyetértés a tagok között. Néhány ország – köztük Németország is, amely Európa legnagyobb gázpiacának számít – ellenzi az ötletet.
Több uniós tagállam az „ibériai modell” felé hajlik, vagyis, hogy gyors megoldásként maximálják az áramtermelésre használt gáz árát. Spanyolország és Portugália júniusban vezette be ezt a rendszert, amely hozzájárult a helyi áramárak visszafogásához. Az elképzelést más országok is támogatták, bár egyesek attól tartanak, hogy a megoldás növelheti az EU gázigényét.
