Az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának delegációja szerint folytatni kell a strukturális párbeszédet Magyarországgal egymás jobb megértése és a közös európai értékek megerősítése érdekében – mondta a delegáció vezetője pénteken Budapesten sajtótájékoztatón.
Sabine Verheyen európai néppárti (EPP) német képviselő beszámolt róla, hogy a magyar fővárosban eltöltött több mint két nap alatt gyümölcsöző, konstruktív, de néha ellentmondásos eszmecserét folytattak.
Találkoztak Csák János kulturális és innovációs, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel, Bősz Anett budapesti főpolgármester-helyettessel, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia, a Közép-Európai Egyetem (CEU), valamint különböző médiaorgánumok és civil szervezetek képviselőivel – mondta a képviselő.
Kiemelte, a tapasztalataikat Brüsszelben értékelik majd, a következtetéseket pedig jelentésben fogalmazzák meg, mert figyelembe szeretnék venni a helyzet összetettségét, és nem akarnak elhamarkodott megállapításokat tenni.
Sabine Verheyen tett néhány általános megjegyzést a magyar média helyzetével kapcsolatban. Elmondta, nem értenek egyet azzal, hogy kormánypárti és ellenzéki orgánumokra osztják fel a médiumokat Magyarországon. Véleményük szerint a médiának politikailag és pénzügyileg függetlennek kell lennie, mert csak így láthatja el az ellenőrző szerepét.
A média a demokrácia negyedik alappillére, a működőképes demokrácia elengedhetetlen feltétele, ezért garantálni kell a függetlenségét, ami szerintük azt jelenti, hogy bármelyik médium dicsérheti vagy kritizálhatja a kormányt vagy az ellenzéket, de ettől nem lesz kormányellenes vagy ellenzéki – hangsúlyozta a delegáció vezetője.
Sabine Verheyen kitért arra is, hogy tájékozódtak az oktatás helyzetéről, ezen belül is az Erasmus+ és a magyar tehetségeket támogató programokról.
Pénteken Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke fogadta az EP kulturális bizottságának delegációját. Az NMHH kommunikációs igazgatósága azt közöltea találkozóról, hogy a képviselők tájékoztatást kaptak a magyar médiapiac helyzetéről, a médiapluralizmus érvényesüléséről, valamint az uniós jogszabályok hazai alkalmazásáról.
Hozzátették: a találkozón Koltay András ismertette az NMHH feladatait, kitért a hatóság elektronikus hírközléssel, frekvenciagazdálkodással, postai felügyelettel kapcsolatos tevékenységére.
A közlemény szerint az elnök elmondta, hogy a hatóság az uniós szabályozással összhangban független szervezetként, a jogszabályi előírások alapján végzi felügyeleti és szabályozói tevékenységét.
A magyar médiapiac helyzetéről és a hírfogyasztási szokásokról szóló kérdésre Koltay András azt mondta, hogy a hazai médiapiac sokszínű, több ezer médium működik hazánkban, bárki alapíthat médiumot. A hazai hírfogyasztást is sokszínűség jellemzi, a közélet iránt érdeklődők számos forrásból tájékozódnak – tette hozzá.
Az elnök bemutatta a médiafelügyeleti rendszer működését és történeti fejlődését is. Ismertette, hogy a felügyeletet az öttagú médiatanács látja el, amelynek tagjait az Országgyűlés választja meg. A grémium független, tagjai tevékenységükben nem utasíthatók – írták a közleményben.
Megvitatták a médiapluralizmus magyarországi helyzetét és a folyamatban lévő uniós jogalkotással, elsősorban az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabállyal (EMFA) és a digitális szolgáltatásokról szóló rendelettel kapcsolatos álláspontokat.
|
Fidesz: Prekoncepcióval érkezett az EP küldöttsége Prekoncepcióval érkezett Budapestre az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottságának küldöttsége, belátható, milyen következtetésekre jutnak majd jövő héten Brüsszelben – vont mérleget Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő a látogatás tapasztalatairól az MTI-nek nyilatkozva pénteken. A magyar EP-képviselő rámutatott: nagyon intenzív volt az elmúlt két nap, nagyon sok információ hangzott el. Felidézte, hogy kezdetektől nem értettek egyet a program összeállításával, noha a delegáció vezetője többször azt hangoztatta; az kiegyensúlyozott. Voltak ugyanakkor olyan panelek, amelyeken egyértelműen a balliberális körökhöz köthető médiumok, szereplők jelentek meg. Egyoldalú volt a civil szervezetekkel és az akadémiai szereplőkkel való találkozó is – fogalmazott. Hozzátette: meghívták a Freeszfe Egyesületet, de magát az egyetem vezetőségét nem. Mindenáron azt akarták elhitetni, hogy a modellváltás negatív volt, és a másik félnek nem volt lehetősége felvázolni a modellváltás pozitívumait, azt, hogy az egyetem ebből mit profitál. „Egyoldalú lejtése volt a programnak" – fogalmazott Bocskor Andrea, aki szerint maguk a kérdések sem voltak mindig korrektek. A levezető elnök azzal a kérdéssel érkezett, hogy ugye az akadémiai szabadságot elnyomják, ugye nincs tanszabadság és a pedagógusok csak zárt ajtók mögött mernek megszólalni. Elhangzott az a kérdés is, hogy készülhet-e fotó, vagy félnek a jelenlévők attól, hogy fotó készül – mondta. Andrej Szlabakov bolgár EP-képviselő, a küldöttség tagja azt mondta: nagyon fontos és hasznos volt a találkozó, aminek két éve kellett volna megtörténnie, de a Covid-járvány közbeszólt. Kiemelte: nem szabad elfelejteni, hogy az oktatás szuverén, nemzetállami hatáskörbe tartozó feladat, ahogy az egészségügy is, és az Európai Unió nem hozhat kategorikus döntéseket. Ez utóbbi esetben ugyanis az unió átváltozik európai Szovjetunióvá, tanácsköztársasággá. (Forrás: MTI) |
