Horvátország és Magyarország is olyan közép-európai ország, amely segíthet az Európai Uniónak (EU) erősebbé válnia – mondta Novák Katalin köztársasági elnök Zoran Milanović horvát államfővel tartott közös nemzetközi sajtótájékoztatóján pénteken a Sándor-palotában Budapesten.
Novák Katalin közölte, a megbeszélésen téma volt az orosz–ukrán háború, az illegális migráció feltartóztatása, az EU nyitása a Nyugat-Balkán felé, az infrastrukturális összeköttetés erősítése, az energetikai együttműködés bővítése, megoldások keresése a demográfiai válságra és a kisebbségek ügye.
A köztársasági elnök kiemelte, hogy Magyarország üdvözli Horvátország schengeni tagságát és az euró bevezetését, valamint szólt a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokról és turizmusról is.
A magyar köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy ez Zoran Milanović első hivatalos látogatása Magyarországon, s a horvát államfő bátor kiállása sokban segíthet az európai vezetők tisztánlátásában. A magyar államfő elmondta, hogy az adatok szerint tavaly a 600 ezret is meghaladta a Magyarországról Horvátországba utazó turisták száma. Szólt a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokról is, amelyek kiemelkedőek és dinamikusan növekednek, hiszen Horvátország Magyarország harmadik legfontosabb külkereskedelmi partnere, míg Magyarország Horvátország számára a negyedik.
Elmondta: elítélik az orosz agressziót, támogatják Ukrajna szuverenitását és függetlenségét, a békére kell törekedni. A kisebbségek ügyéhez kapcsolódva megköszönte a horvát hozzáállást, mivel a Horvátországban élő magyarok támogatásra és megértésre számíthatnak. Az energetikai együttműködéssel kapcsolatban pedig elmondta, hogy Magyarország kiemelten számít Horvátországra energiaellátásunk diverzifikálásában.
„Az Oroszország elleni szankciók nem működnek, óriási bajt okoznak” – mondta a horvát köztársasági elnök kérdésre válaszolva a magyar államfővel tartott pénteki budapesti nemzetközi sajtótájékoztatón.
Zoran Milanović hozzáfűzte: az a fő kérdés, magunknak mekkora károkat okozunk. Kijelentette: Horvátország energetikai problémái más jellegűek, mint Magyarországé, de azt szeretné, hogy minél kevesebb képmutatás legyen és minél világosabb szabályok.
Kitért arra is, hogy az orosz–ukrán háború ügyében Washingtonnak és Moszkvának beszélnie kellene egymással.
Zoran Milanović értékelése szerint Magyarország és Horvátország között a kapcsolatok jók, és a legtöbb területen egyetértés van. Úgy fogalmazott, hogy Magyarország és Horvátország szomszédos országok, egymás mellett él több mint ezer éve, és igazán komoly ellentét még sosem volt a két állam között.
A horvát államfő fontosnak tartja, hogy az egyes országoknak joga legyen a saját ügyeiket saját stílusuk szerint rendezni. Jelezte: az Európai Egyesült Államok gondolatát nem támogatják, Horvátország nem azért lépett be az unióba, hogy egy nagy gépezet kis csavarja legyen, szeretné megőrizni a jövőben is nyitottságát.
A szomszédos ország államfője további kérdésre a Magyarországot érő korábbi brüsszeli terrorizálásról szóló kijelentését kiegészítve azt mondta: a legakutabb probléma, amikor világos kritériumok nélkül, az erősebb ököljogán döntenek a pénzügyi támogatások odaítéléséről.
A magyar kormánypártnak megvan a saját politikája és akármennyire is jobboldali, de európai – értékelt a horvát elnök.
Elfogadhatatlannak nevezte, hogy büntessenek egy politikai közösséget, egy nemzetet megvádoljanak. Mint mondta, ez az unió megsemmisítését eredményezheti. Lehet, hogy ezt az eszközt most Magyarországgal szemben alkalmazzák, de később majd egy másik állammal szemben is ez történhet majd – hangsúlyozta.
További kérdésre kitért arra is, hogy gazdag és komoly tapasztalatuk van a kisebbségi jogok területén. Értékelése szerint komoly kisebbségvédelmi törvényt alkottak és a délszláv háború után a visszatérő nemzeti kisebbségeknek saját elhatározásukból biztosították a jogaikat.
Utalva az ukrajnai magyar kisebbség helyzetére azt mondta, nem érti, az unió ebben az ügyben miért hallgat.
Az ukrán kisebbségi törvény elfogadhatatlan Novák Katalin újságírói kérdésre válaszolva emlékeztetett arra, hogy Kárpátalján 150 ezer magyar ember él, akiknek a jogait megnyirbálják, ez a fennálló háború nélkül is elfogadhatatlan. Az ukrán kisebbségi törvény jelenlegi változata Magyarország számára nem elfogadható, mert a kárpátaljai magyar kisebbség tagjainak nehézséget okoz – hangsúlyozta. Hozzátette: mivel a párbeszéd híve, ukrajnai és kárpátaljai látogatásakor is felhozta ezt a témát, valamint levélben jelezte az ukrán elnöknek, hogy Magyarországnak milyen szempontjai vannak a kisebbségi törvény megalkotásával kapcsolatban – szögezte le Novák Katalin. Az elnök kifejtette, hogy erre a levélre még nem kapott választ, illetve a válasz ott van most Kárpátalján a mindennapokban, kint az utcán. Hangsúlyozta, nemcsak Magyarországról, nemcsak a magyar kisebbségekről van szó, hanem a román, a bolgár vagy a görög kisebbség tagjairól is, akik ugyanúgy szenvednek az új kisebbségi törvénytől és annak következményeitől. (MTI) |
Nyitókép: A két elnök a közös nemzetközi sajtótájékoztatón (Fotó: MTI)