A megnövelt azerbajdzsáni földgázkitermelésnek fontos szerepe lehet Magyarország és Közép-Európa energiabiztonságában, ennek azonban előfeltétele a térségbeli infrastruktúra fejlesztése, amihez pedig szükséges az európai uniós támogatás – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az azeri gazdasági miniszterrel közös budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Azerbajdzsán jelentősége a súlyos energiaválság miatt megnőtt Európa szempontjából, a diverzifikáció ugyanis rövid és közepes távon leginkább a dél-kaukázusi országban kitermelt földgáz mennyiségének fokozásával lehetséges.
„Mindenki számára világossá vált, hogy az úgynevezett diverzifikációról már nem elég beszélni, hanem az valós fizikai kényszerré vált. Ha Európa nem tud újabb energiaforrásokat szerezni, ha nem tud újabb energiaszállítási útvonalakat építeni, akkor az energiaellátás nem lesz biztonságban” – figyelmeztetett.
Aláhúzta: hazánknak érdeke, hogy minél előbb be tudja vonni az azerbajdzsáni forrásokat az ellátásba, de ehhez Délkelet- és Közép-Európában is komoly infrastrukturális fejlesztésekre van szükség.
Szijjártó Péter kijelentette, hogy újabb interkonnektorokat kell építeni, illetve növelni kell a szállítási kapacitásokat, ehhez pedig szükség van európai uniós támogatásokra, forrásokra is. Ezért Magyarország Bulgáriával, Romániával és Szlovákiával közösen az Európai Bizottsághoz fordult annak érdekében, hogy Brüsszel a kérdést prioritásként kezelve adjon támogatást a térség energiabiztonságának garantálásához szükséges fejlesztésekhez.
Üdvözölte, hogy Azerbajdzsán 2027-re meg kívánja duplázni az Európába irányuló vezetékkapacitást, s fontos feladatnak nevezte az ahhoz szükséges szerződéses és fizikai környezet előállítását, hogy a gázt a déli földgázfolyosóból el lehessen hozni a kontinens középső részébe.
„Ebben a helyzetben világossá fog válni, hogy az Európai Unió csak beszélt-e eddig a diverzifikáció és Közép-Európa ellátásbiztonságának fontosságáról, vagy lépni is hajlandó ebben az irányban” – közölte.
A miniszter rámutatott, hogy a politikai elköteleződés mindkét irányból megtörtént, és a kormány azt reméli, hogy az azeri földgáz a lehető legrövidebb időn belül hozzájárulhat a hazai ellátásbiztonsághoz, aminek céljából a vállalatközi tárgyalások már megkezdődtek. Úgy vélekedett, hogy ehhez jók az alapok, minthogy Magyarország és Azerbajdzsán között már most is stratégiai partnerség van, ráadásul ezt az együttműködést Ilham Aliyev azeri elnök e havi látogatásán kiemelt stratégiai partnerségi szintre fogják emelni.
A kormány a különböző európai támadások és kritikák ellenére sem hajlandó feladni az energiaellátás biztonságát, amelynek terén a jövőben Azerbajdzsánnak is fontos szerepe lesz – jelentette ki.
Kiemelte, hogy „amikor a kormány tizenegy-tizenkét éve a magyar–azeri együttműködés fejlesztéséről kezdett tárgyalni, akkor az ellenzék képviselői elmondtak minket az európai egység mindenfajta elárulójának, (.) de ehhez képest most azt látjuk, hogy vezető európai politikusok egymásnak adják a kilincset Bakuban, s megvesznek azért, hogy közös képen szerepeljenek az azerbajdzsáni elnökkel”.
„Nagyot változott a világ az elmúlt évtizedben, mi mindenesetre most is azt az álláspontot képviseljük, mint korábban” – szögezte le.
Nyitókép: Mikayil Jabbarov azeri gazdasági miniszter és Szijjártó Péter külgazdasági miniszter (Fotó: MTI)
