– Magyarország nem áll tapasztalat nélkül, amikor kezelni kell ezt a mostani helyzetet, de korábban is az volt a magyar álláspont, azt képviseltem, és most is, hogy Magyarországnak ebből a háborúból, ebből a fegyveres konfliktusból ki kell maradnia – hangsúlyozta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke az MTVA-nak adott rendkívüli interjújában, amelyben arra is rámutatott, hogy 1999-ben, a NATO bombázások ideje alatt és a 2015-ös krími konfliktusnál is Magyarország ugyan ilyen helyzetben találta magát.
Orbán úgy véli, hogy nagyon fontos, hogy az országban stratégiai nyugalom legyen, hiszen egy ilyen helyzetben könnyen „ideges, kapkodós, gyors lépéseket sürgető helyzet” alakulhat ki.
– Az, amit a magyar baloldal kért, hogy küldjünk katonákat a háborús övezetbe, az nélkülözi a stratégiai türelem és a stratégiai nyugalom erényét. Erre nincsen semmi szükség, ahogyan azt sem kell sürgetni, hogy Magyarország fegyvereket küldjön ebbe a térségbe, hiszen szomszédos országban vagyunk, és azokkal a fegyverekkel esetleg magyar emberekre is lőnek majd – mutatott rá.
Arra a kérdésre, hogy azok után, hogy Németország és Olaszország is bejelentette, hogy fegyvert szállít a háborús térségbe, változhat-e a magyar álláspont, a miniszterelnök elmondta, hogy nem tud változni, mert nincs olyan fegyver, amit nélkülözhetnének.
–Jelen pillanatban a magyar hadseregnek minden fegyverére szüksége van ahhoz, hogy fel tudjunk vonulni az ország keleti határainál, és szükség esetén meg tudjuk védeni azt – emelte ki, majd hozzátette, hogy érezve, hogy a következő évtizedekben a biztonság lesz a legfontosabb, Magyarország belekezdett egy hadipari- és haderőfejlesztési programba. Azonban, ahogyan fogalmazott, még nem jöttek le a gépek a futószalagról, így Magyarország, ha akarna is, nem tudna fegyvereket küldeni.
Orbán arra a kérdésre, hogy ezzel a haderőfejlesztési programmal egy esetleges háborúra készül-e az ország, elmondta, hogy a békére készül. Úgy véli, hogy a következő évtized a biztonságról szól, és ezt már korábban észrevették, azonban sok minden hátráltatta a kezdést.
A német közszolgálati rádió korábban arról számolt be, hogy Magyarország milyen barátságosan viszonyul az Ukrajnából érkező menekültekhez, bezzeg az Afganisztánból és a Szíriából érkező menekülteket nem így fogadták. Orbán erre reagálva úgy fogalmazott:
– Nem kell atomtudósnak lenni ahhoz, hogy valaki különbséget tegyen a messzi, muszlim világból érkező tömegek, a jobb élet reményében Európa felé irányuló áradata, és az ukrán-orosz háború miatt Magyarországra átmenekülő emberek között. Aki ezt a különbséget nem látja, az úgy vélem, hogy semmit sem lát a nemzetközi politikában – szögezte le, és elmagyarázta, hogy akik messziről jönnek, azok átkelnek jónéhány biztonságos, harmadik országon, így őket ott kell ellátni, és nekik ott kell segíteni. Azonban az ukránok a szomszédból érkeznek, így az a szabály, hogy minden menekültön segíteni kell, aki a környező országokból érkezik, mert ott háború van.
Az oroszok felé irányuló szankciókról elmondta, hogy bár ő maga sohasem hitt benne, de most Brüsszelben is kijelentette, hogy nem okosnak kell lenni, hanem egységesnek. Ezért amilyen szankcióban az uniós országok egyetértenek, azt Magyarország támogatni fogja, és minden ezzel ellentétes hír az dezinformáció.
Orbán úgy véli, hogy egy ilyen helyzetben már a kimondott szónak is olyan súlya van, mint bármelyik tettnek.
– Olyan szankciókat kezdeményezni, amelynek a végén még Magyarország fizeti meg a háború költségét, az nem értelmes dolog – mondta, és rámutatott, hogy sok ország volt még hasonló állásponton.
Orbán beszélt arról is, hogy mit látott a magyar-ukrán határon tett látogatásakor. Elmesélte, hogy bár nem hallatszik oda a fegyverropogás, de a háborús övezet egyre jobban húzódik a kárpátaljai területekre, ezzel közeledik a magyar határ felé.
