A magyar 1956 nem volt színes forradalom – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub csütörtöki plenáris ülésén Szocsiban.
Az 1956-os magyar forradalommal kapcsolatos kérdést Stier Gábor külpolitikai újságíró, a Moszkva tér főszerkesztője tette fel az orosz elnöknek, egyúttal az orosz hadsereg 1991-es kivonulására is rákérdezve a volt szocialista országokból.
Magyarországon vitát keltettek egy új orosz történelemkönyvnek az ’56-os magyar forradalommal kapcsolatos megállapításai, valamint az olyan kijelentések, hogy ez egy kívülről inspirált színes forradalom volt, és hogy hiba volt a kelet-közép-európai országokból kivonni a szovjet katonai erőket – vezette fel a kérdését Stier Gábor.
„Noha készítettek fel harcosokat külföldön és át is dobták őket Magyarországra, ezt tisztán színes forradalomnak nevezni nehéz lenne, mert mégiscsak komoly bázisa volt a tiltakozásnak az országban. Ez szerintem nyilvánvaló. De aligha lehet a mai meghatározásokat az előző század közepére átvinni” – válaszolta Putyin.
Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy hiba volt-e a szovjet csapatok kivonása Kelet-Európából kijelentette: „mély meggyőződésem, hogy nincs semmi értelme csapatok segítségével elnyomni valamilyen arra irányuló belső tendenciát valamely országban, népben, hogy elérje azokat a célokat, amelyeket a maga számára prioritásnak tekint. Ez az európai és köztük a kelet-európai országokra is vonatkozik.”
„Nem volt értelme csapatokat állomásoztatni ezekben az országokban, ha nem akarták őket a területükön. De az, hogy ez hogyan, milyen feltételek mellett történt, sok kérdést vet fel” – tette hozzá.
Putyin emlékeztetett rá, hogy a szovjet csapatokat a nyílt mezőre vezényelték vissza állomáshelyeikről, családostul. Hozzátette, hogy emellett semmilyen jogi kötelezettség sem kísérte a csapatkivonást, sem szovjet, sem pedig nyugati részről, legalább azzal kapcsolatban, hogy a NATO nem terjeszkedik Kelet felé. Kijelentette, hogy ezzel kapcsolatban hangzottak el szóbeli ígéretek, amelyek aztán nem kerültek papírra.
„Tudjuk, hogy számukra (a nyugatiak számára) a papír nem ér semmit, mert a papírt is kidobják, de ezt legalább papíron kellett volna rögzíteni” – mondta Putyin a NATO későbbi keleti irányú terjeszkedésére utalva.
„Egyeztetni kellett volna azokban a kérdésekben, hogy miként lesz szavatolva Európa biztonsága. El kellett volna indítani egy új konstrukció kialakítását Európában” – tette hozzá.
Felidézte, hogy Egon Bahr német szociáldemokrata politikus annak idején egy új európai biztonsági rendszer kialakítására tett javaslatot, amely magába foglalta volna Oroszországot, az Egyesült Államokat és Kanadát, de nem a NATO-t. És ebben mindenki együtt lett volna, beleértve Kelet- és Közép-Európát.
Mit mondta, Bahr figyelmeztetett rá, hogy ellenkező esetben minden megismétlődik majd, de közelebb az orosz határhoz. De senki nem hallgatott rá, sem a Szovjetunióban, sem az Egyesült Államokban, ami elvezetett a jelenlegi helyzethez.
Putyin szerint nem volt értelme a csapatok állomásoztatását fenntartani, de a kivonás feltételeiről tárgyalni kellett volna, és egy olyan helyzetet elérni, amely „talán nem vezetett volna el a mai tragédiákhoz és a mai válsághoz”.
Stier Gábor arról is kérdezte az orosz elnököt, mit jelent ma Európa Oroszország számára? Válaszában Putyin rámutatott, Oroszország és Európa civilizációjának is a kereszténység az alapja. „Ez természetesen összeköt bennünket. De nem fogjuk magunkat tolakodóan ráerőszakolni Európára, ha az nem akarja” – tette hozzá. Kiemelte, nem Oroszország volt az, aki becsapta az ajtót a kölcsönös együttműködés előtt.
Európa az, aki kizár minket és egy új vasfüggönyt ereszt le. Nem mi hoztuk létre, hanem az európaiak alkották meg a saját kárukra és veszteségükre – magyarázta.
Az orosz elnök egyúttal Európa szuverenitásáról is szót ejtett. Európai vezetők neveinek említése nélkül elmondta, többen beszélik egymás közt, hogy Európa elvesztette szuverenitását.
Mi következik ebből a gyakorlatban, többek között a gazdasági életben? Hiszem és tudom, hogy az Egyesült Államok volt az, aki kirobbantotta az ukrajnai válságot, amikor 2014-ben támogatta az ukrán államcsínyt. Nem tudták nem észrevenni, hogy ez az a vörös vonal, amelyről már oly sokszor beszéltünk. Nem, ők mentek előre. Így jutottunk aztán el a mai helyzetbe – mondta Putyin.
(Forrás: MTI/magyarnemzet.hu/moszkvater.com)
Nyitókép: Vlagyimir Putyin (Beta/AP/Szputnyik)
