Szegeden tartott élőújságot a Magyar Szó

A szegedi Milleneumi Kávézházban kedden este tartott élőújságot a Magyar Szó, valamint bemutatták Adamovity Erzsébet Adorján, szeretlek című kötetét. A Millenniumi Kávéház zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, s nagy öröm töltötte el a Magyar Szó szerkesztőségének tagjait, hogy itt is kíváncsiak ránk és nagy szeretettel fogadtak bennünket. A VMDK Szegedi Tagozata és a Magyar Kisebbségi Információs Egyesület szervezésében megtartott esten bemutattuk napilapunkat, a visszajelzésekből pedig nyugtázhattuk, hogy jól ismernek bennünket Szegeden is. A nézők soraiban vajdasági származásúak is voltak, és az anyaországiak is figyelemmel követték az élőújságot. Adamovity Erzsébet Adorján, szeretlek című kötetéről is beszélgettünk az est folyamán, ami nagy sikert aratott a közönség körében.

A megjelenteket Kisimre Ferenc üdvözölte, aki felvezetőjében elmondta, hogy ő maga is vajdasági származású, és tisztán emlékszik arra az időre, amikor gyermekkorában Topolyán rikkancs hordta szét az Újságot. Mert bizony a Magyar Szót Az Újságként emlegették, és mindenkinek egyértelmű volt, hogy az csakis a Magyar Szó lehet. Abban is megegyezhetünk, hogy ez napjainkban is így van sok magyar család otthonában. Elmegyek újságért azt jelenti, hogy megveszem a Magyar Szót.
Varjú Márta, lapunk főszerkesztője is ezt a tényt erősítette meg, és elmondta, két év kihagyás után jóleső érzés újra Szegeden beszélni a Magyar Szóról.  

Az estre az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai is megérkeztek, akik citeraszóval és szépen szóló népdalokkal tették még szebbé a szegediek és mindannyiunk élményét. Varjú Márta az újság jelenét és jövőjét is taglalta, továbbá kitért arra is, hogy örömmel segítettek Adamovity Erzsébet harmadik könyvének kiadásában, melyet sok gyűjtőmunka előzött meg, és minden bizonnyal az adorjániaknak nagy kincset jelent, de a más vidéken élők is bőven találhatnak benne kedvükre valót. A Magyar Szó kapcsán elmondta, hogy annak lépést kell tartania a kor kihívásaival, ezért folyamatosan megújul, nagy hangsúlyt fektetve az internetes megjelenésre is, de ő maga azt vallja, hogy a nyomtatott sajtónak még bizony nagyon sokáig élnie kell. A jövőre nyolcvanadik születésnapját ünneplő Magyar Szó nemcsak magyar nyelven, hanem magyar szellemiségben létezik, és a nyolcvan év megtanított minket arra, hogy az olvasó a legfontosabb!

Máriás Endre, főszerkesztő-helyettes elmesélte, hogy számára nagy kihívás volt átvenni a Hétvége szerkesztését, mely a naprakészséget sem mellőzheti. Hangsúlyozta, hogy méltónak kell lennünk a nyolcvan év hagyományához, értékcentrikusságra törekszünk. Máriás Endre azt is elárulta, hogy a városháza sorozat egy olyan újdonság az újságban, amely nemcsak a múltba repít vissza minket, hanem számos olyan értékes gyűjtést is tartalmaz, ami az újdonság erejével hat majd az olvasóra. Saját könyvét, a Siker arcait is magával hozta, mely élvezetes olvasnivaló lehet azoknak, akik az interjúkat falják. Ő maga is számos interjú és riport szerzője, ám napjainkban azzal is komolyan kell foglalkoznia, hogy az újságírókat is támogassa. Így történt az is, hogy a Nemzeti Vágta után azonnal kikerült egy interjú a harmadik helyet megszerző adorjáni lóról és annak tulajdonosáról, melynek szerzője Bajić Jenei Klementina. A Borsos Csabával készült interjú kulisszatitkait mesélte el az újságíró, aki Magyarkanizsa község tizenhárom településének időszerű eseményeiről tudósít és interjúkat, riportokat készít a helyiekkel.

Adamovity Erzsébet pedig Kisimre Ferenc kérdéseire válaszolva mutatta be Szegeden Adorján, szeretlek című könyvét, melyet még nem adorjániként is öröm kézbe venni. A nyugdíjas pedagógus huszonhárom évig élt és tanított Adorjánon, ahol a közösség tagjai még most is tanító néniként üdvözlik. A gyűjtőmunka eredménye, az élmények papírra vetése, sőt saját maga által készített fotói  harmonikusan illeszkednek egy lebilincselő olvasmányba. Adorján lakossága máig emlékszik azokra az emberekre, akiket Erzsébet is említ könyvében, de az utókor számára is felbecsülhetetlen értékkel bír Adamovity Erzsébet minden kötete. A cigányok is megkerülhetetlen témát képeznek, de egészen más oldalról mutatja be őket, tiszta képet adva ezzel az adorjáni mindennapokról, melyet ha csak egy rövid időre is, de sikerült Szegedre csempészni, csak úgy, mint a Magyar Szót, melyet szeretettel fogadtak, mi pedig köszönjük az összetartozás érzésének nyomatékosítását.