Harminc éves a Századvég

A Századvégre harminc évvel ezelőtt azért volt szükség, mert kellett egy intellektuális műhely, kellett egy polgári kutatóközpont, amely minket támogat – jelentette ki a miniszterelnök hétfőn Budapesten.

Orbán Viktor a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Szuverenitás Konferencia című eseményén felidézte: a Századvég intézetként 30 éve született, de a fogantatása sokkal régebbre, az 1980-as évek derekára tehető, amikor elindult a Századvég folyóirat, mások mellett az ő közreműködésével.

Ez a nemzedék úgy döntött, nem akarja folytatni a színlelést, és időnként azt is kimondta már, hogy utáljuk a kommunistákat – emlékeztetett.

A Bibó-kollégium a szabadság kis szigete volt, de ez kevés volt, hiszen a végcél a szabad élet, nem pedig egy szabad egyetemi öt év volt, ezért jött létre a Századvég – emelte ki.

A Századvég alapításáról szólva kifejtette: azt akartuk, hogy a kommunisták bukjanak meg, a szovjetek húzzanak el, és azt gondoltuk, hogy második lépésnek a Bibó István Szakkollégium után éppen jó lesz egy folyóirat. Így valósult meg a Századvég, abból a gondolatból kiindulva, hogy a szabad élet a szabad beszéddel, a szabad beszéd pedig a szabad írással kezdődik – fogalmazott a kormányfő.
Mint felidézte, a Századvégre azért volt szükség, mert kellett egy intellektuális műhely, kellett egy polgári kutatóközpont, amely minket támogat.

Orbán Viktor a 2002-ben elvesztett választás tanulságaként alaptévedésként jelölte meg: „azt gondoltuk, hogy ha demokráciában élünk, akkor innentől kezdve semmi sem veszélyeztethet bennünket. Azt gondoltuk, hogy a nemzeti szuverenitás megvan, az a miénk, és azt mindenki szolgálni fogja itthon és tiszteletben fogja tartani kívülről”.

Mint azonban kifejtette: „a bennünket körülvevő világnak nem érdeke, hogy Magyarország szuverén ország maradjon, a bennünket körülvevő világ magyarországi embereinek sem érdeke, hiába magyarok, nem érdekük, hogy Magyarország szuverén maradjon, jobban járnak, ha elveszítjük részlegesen vagy teljesen a szuverenitásunkat. Mindig lesznek olyan erők, amelyek folyamatosan ostromolni fogják a szuverenitás védvonalait” – tette hozzá.

Hangsúlyozta: Magyarország addig nem lesz szuverén, amíg liberális hegemónia uralja a közgondolkodást. Ez nem azt jelenti, hogy fel kell számolnunk azt, ami az ellenfélé, éppen ellenkezőleg, mi azt akarjuk, hogy Magyarországon pluralizmus legyen – mondta Orbán Viktor.

Figyelmeztetett azonban arra, hogy nyugaton mindezt nem értették meg, ott a közgondolkodás nem képes kilépni a liberális keretekből, a paletta egyszínű.

Orbán Viktor elmondása szerint a klasszikus demokratikus felfogáshoz a magyar politikai rendszer közelebb áll, mint a hosszú időn át mintaadónak tekintett nyugat-európai. A liberálisok nem az emberekkel törődnek, gondolkodásuk kiindulópontja nem az emberi közösség, hanem egy eszme – emelte ki.

Ma Magyarország az európai emberek hangja, az egyetlen olyan ország, amely úgy beszél, ahogy a magyar és a nyugat-európai emberek gondolkodnak, de itt az ideje, hogy Európában is változások történjenek, és az európai emberek visszavegyék az európai intézményeket – jelentette ki.

2024 A SZUVERENITÁSVÉDELEM ÉVE LESZ

„A szuverenitás megvédésének éve lesz 2024, tavasszal hatalmas küzdelmeket kell vívni, mert a tankok átfordulnak Lengyelország felől Magyarország irányába” – mondta Varga Judit, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke a konferencián.

A volt igazságügyi miniszter szerint a szuverenitás annak a kijelölését jelenti, hogy hol van a határ állam és állam, valamint állam és nemzetközi szervezet között az önrendelkezés és a szabadság kérdésében.

A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy vannak olyan kérdések, amelyekben soha senki nem dönthet a magyarok helyett, ilyen például a migráció vagy a házasság és a család témája. Brüsszelben mégis ezekről és még ezeknél is súlyosabb kérdésekről – mint a háború és béke – akarnak a magyarok helyett dönteni – mondta.

Az Európai Unió a szerződéses keretek és a jog betartása helyett politikai ízlések és preferenciák, önkényes értékválasztások alapján definiálja a határokat az uniós kompetenciák és a tagállamok kizárólagos hatáskörei között – fogalmazott a politikus. Márpedig csak azért, mert bizonyos politikai többség szerint helyes a migráció, attól ez az értékválasztás, érzés nem írhatja át a szigorú nemzetközi jogi szerződésekben lefektetett tagállami hatásköri szabályokat – tette hozzá.

Varga Judit szerint Magyarországnak mindennap meg kell harcolnia a szuverenitásért országhatáron kívül és belül: küzdenie kell a külső nyomás és befolyásszerzés ellen, miközben az ország érdekeit érvényesíti a nemzetközi arénában. Mindeközben pedig határokon belül az idegen érdekek kiszolgálóinak támadásait kell visszaverni, akik álcivil hálózatok és guruló dollárok segítségével próbálják aláásni a magyarok önrendelkezését.

ALKOTMÁNYOS KÖTELEZETTSÉG

A nemzeti szuverenitás védelme alkotmányos kötelezettségünk, ezért bármilyen vitát vállalni kell – jelentette ki Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány hétfői tanácskozásán egy kerekasztal-beszélgetésen.

A politikus hangsúlyozta, hogy a szuverenitás védelmére intézményt kell létrehozni Magyarországon, amely vizsgálja a külföldi beavatkozásokra utaló folyamatokat. Hozzátette: az alaptörvényben is szükséges kiegészíteni az alkotmányos önazonosság védelmét, valamint a keresztény kultúra védelmét érintő részt.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a szuverenitásunkat nem az alaptörvény hozza létre, azt csak elismeri. A szuverenitás történeti alkotmányfejlődés során kialakult, jogi tényeken alapuló rendszer, amelyet semmilyen jogszabály nem szüntethet meg – állapította meg.

Az ország belügyeibe való külföldi beavatkozás megállításáért Kocsis Máté szerint a választási eljárási törvényben is világossá kell tenni, hogy a civil szervezetekre, jelöltjeikre és a politikai pártokra azonos szabályok érvényesek. A finanszírozás és az elszámolás rendjének meg kell egyeznie a választáson indulóknál, akkor is, ha civil mozgalomról van szó, akkor is, ha politikai pártról – mondta.

A frakcióvezető emlékeztetett: 1990 óta politikai konszenzus volt abban, hogy külföldről nem finanszíroznak választási kampányt, de az európai uniós tagsággal és a politika globalizálódásával egyre inkább megjelentek a külföldi források. Az a jelenség, hogy van külföldi pénz a magyar baloldal világában, eddig sem volt ismeretlen, ám arra korábban nem volt példa, hogy a politikai kampányokban is vállaltan megjelenjen a külföldi finanszírozás – közölte a Fidesz frakcióvezetője.

Kocsis Máté álláspontja szerint a választói akarat tiltott befolyásolásával összefüggésben szükség van a büntető törvénykönyv kiegészítésére is. Aki választáson induló jelölőszervezet tagjaként, képviselőjeként vagy felelőseként külföldi finanszírozást fogad el, bűntettet követ el, amelyet három évig terjedő büntetéssel sújthat a jogalkotó – részletezte a javaslatot.