Az eseményhez fotógaléria kapcsolódik.
Helyszíni tudósítás
Veszélyesebb helynek számít körülöttünk a világ ma, mint a koronavírus-járvány előtt vagy közvetlenül annak lecsengése után, két komoly fegyveres tűzfészek is kialakult, s a világ lakosságának negyede él olyan helyen, ahol közvetett, de legtöbbször közvetlen módon is érintik a háborúk a lakosságot, értékelte Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Várkert Bazárban, Budapesten, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) plenáris ülésén. A konferencia elején egyperces néma felállással adóztak Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elhunyt elnökének, Répás Zsuzsanna korábbi helyettes államtitkárnak és Duray Miklós felvidéki politikusnak az emléke előtt. Orbán Pásztor munkássága kapcsán azt mondta: nagy fájdalom ért valamennyiünket, melyben némi vigaszt annak a tudata nyújt, hogy a néhai pártelnök munkássága maradandó teljesítménynek számít, amely miatt még nagyon sokáig hálásak leszünk neki. Kiemelte a magyar–szerb megbékélésben, a barátság és szoros együttműködés elérésében Pásztor Istvánnak kulcsszerepe volt, olyan küldetéseket teljesített sikerrel, amelyekre valamennyiünk azt mondhatta az elején, lehetetlennek bizonyul.
Előadása folytatásában Orbán az elszakadt nemzetrészek helyzetét elemezte, a vajdasági magyarságot választások várják már december 17-én, emlékeztetett a magyar kormányfő, s azt mondta, a Fidesz kész minden segítséget megadni a kampányban a pártnak, aktívan részt venni abban − bizonyára a szerb hatalmi párt is kéri majd ugyanezt a magyar politikumtól, ennek azonban nincs kihatása a magyar szervezet támogatására. Magyarországnak nem érdeke, hogy a szerbiai választásokon olyan eredmény alakuljon ki, amely megkérdőjelezné az eddig elért eredményeket, állapította meg Orbán Viktor.
A tanácskozáson dr. Pásztor Bálint, a VMSZ megbízott elnöke, Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke képviselte a vajdasági magyarságot, jelen volt Deli Andor vajdasági származású európai parlamenti fideszes képviselő is. A konferencia szünetében Pásztor Bálint a Magyar Szónak nyilatkozva elmondta, a nem sajtónyilvános részén az ülésnek beszámolt a közösségünket érintő helyzetről, s örömmel nyugtázta, hogy, amint Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar kormány, lényegében az egész Kárpát-medencei magyarság is támogatja a vajdasági magyarokat. Hozzáfűzte, ismertette az ülésen, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel összhangba kellett hozni az identitás szempontjából fontos jogszabályokat a tájékoztatás és a kultúra szférájában. Aláhúzta, folytatódhat a vajdasági magyar gazdaságfejlesztési tervnek a megvalósítása, a házvásárlási pályázat mellett, mely már megjelent, s melynek keretét hamarosan bővíteni próbálják majd, a kisvállalkozók és a cégek is számíthatnak három év szünet után új pályázati kiírásnak a megjelenésére.
ELJÖTT A „B TERV” IDEJE
Szlovákia kapcsán a MÁÉRT ülésén elmondott előadásában Orbán Viktor közölte, a Felvidéken most sem sikerült parlamentben jutnia az etnikai magyar pártnak, ami felveti azt a kérdést, akár a teljes nemzetpolitika esetében is, hogy egyáltalán van-e értelme, jövője az etnikai alapú politizálásnak. Mint mondta, maga egy egyszerű választ tud adni erre a dilemmára: amíg létezik az etnikai alap, addig léteznie kell, oka van az etnikai alapú politizálásnak is, s a magyar kormány a továbbiakban is kiáll korábbi, ez irányú állásfoglalása mellett. Romániában négy választás is vár az ottani magyar érdekképviseletre, valamennyihez sok sikert kívánt. Ukrajnában, természetesen, a legnehezebb a helyzet, a kárpátaljai magyarság sanyargatására a háború ellenére is jut ereje és ideje a kijevi vezetőségnek, most éppen az oktatás kérdéseiben próbál folyamatos visszalépéseket tenni, ítélte meg a miniszterelnök. Nem kívánt hosszasan kitérni a háború kérdésére, de kijelentette: Magyarország nem tud stratégiáján változtatni, mert úgy véli, Ukrajna a semmibe rohan, nincsenek konkrét hadi céljai és a nyugat-európai stratégia pontjai is sorra kudarcot vallottak. Kudarcnak nevezte, hogy az elszenvedett támadást nem lokalizálni, hanem globalizálni akarta a kijevi kormány, ez pedig további értelmetlen veszteségeket eredményez. Ukrajna kapcsán Európában B tervre lenne szüksége, ezt azonban csak kevesek hajlandók ma elismerni.
Jó eredménynek nevezte Horvátország tekintetében a schengeni csatlakozást, az euró bevezetéséhez is azt kívánta a magyarságnak, hogy haszna származzon belőle, annak ellenére, hogy a kezdeti ünneplést általában szomorúbb valóság követi. Szlovéniában akadnak gondok, elsősorban a kommunista rendszer utáni átalakulás egyes nehézségei és furcsaságai következtében, Orbán úgy fogalmazott, hogy a szerb–magyar kapcsolatok fejlődését lehetne példaként alkalmazni: ahol együttműködésnek értelme van, ott kár konfliktusokra koncentrálni a közös érdekek helyett.
OPTIMIZMUS IDEOLÓGIAI HARCOK KÖZEPETTE
A magyar miniszterelnök a kontinens kihívásairól szólva kifejtette, két iskola létezik a meglévő gondok kezelésének ideológiája tekintetében, a gondot pedig az jelenti, hogy két nap van az égen, de ma már egyik sem Európa, hanem az USA és Kína. Az egyik nézet a konnektivitás elvét, vagyis az együttműködést, erősödést, kapcsolatteremtést követi, a másik a bezárkózás, a versenytárssal való kapcsolatok teljes megszüntetését, szétválasztást hirdet. Magyarország az elsőben hisz, mert ipara struktúrájából adódóan együtt kell működnie minden gazdasági szempontból jelentős országgal. Egy másik vita is meghatározza ma az Uniót: egyhangúlag elfogadott döntések vagy szavazattöbbséggel meghozott döntések alapján működjön-e a közösség, ez a kérdés, lényegében a szuverenista és a centralista nézetek ütköznek. Budapest a szuverenitásban hisz. Orbán kijelentette, mára eljutott Magyarország arra a pontra, hogy az uniós tagságból járó előnyök nem előzik meg a viták által felemésztett energiák értékét.
A miniszterelnök optimizmusának is hangot adott, 2024-ben és 2025-ben már expanzión, s nem csak a korábban megkezdett projektumok befejezésén gondolkodhat a kormány, ami azt is jelenti, hogy lehetőség lesz a határon túli fejlesztések folytatására is.
Az ülésen, majd a délutáni sajtótájékoztatón Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is jelen volt, utóbbin a MÁÉRT zárónyilatkozatának részleteit ismertették, melyek között, a nemzetrészekre utaló megállapítások mellett, szerepel az is, hogy 2024 a nemzeti együttműködés évének számít majd.
Nyitókép: Ótos András
