Az EU döntéshozóinak nagyobb empátiával kellene közelednie a Nyugat-Balkánhoz – mondta a Délkelet-európai Országok Parlamenti Elnökeinek 11. Konferenciáján pénteken az Országházban a magyar Országgyűlés elnöke.
Kövér László felidézte, hogy a régi, évszázadokkal ezelőtti Magyarországon a bezárkózásra hajlamos magyar nemességnek volt egy mondása: Magyarországon kívül nincs élet, vagy ha van is, az nem olyan élet.
Az EU-n kívül is van élet, de az is bizonyos, hogy az unión kívüli élet rosszabb, mint az unión belüli – emelte ki. Ezzel próbálnak bennünket, bent lévőket is sakkban tartani azok, akik szerint az EU-nak alapvetően számukra kellene jó életet biztosítania – tette hozzá.
„Nem szabad megelégednünk azzal, hogy azért vagyunk az EU-ban, mert azon kívül az élet rosszabb” – hangsúlyozta, hozzáfűzve: arra kell törekednünk, hogy az EU-n belül nálunk az élet éppen olyan jó legyen, mint bárki másnak, aki korábban csatlakozott.
„Nagyobb empátiával kellene azok felé közeledni, akik történelmi értelemben teljesen jogosan kérik, hogy ők is tagjai lehessenek egy szuverén, egyenrangú tagállamok alkotta Európának. Magyarország egy ilyen Európa tagjaiként szeretné önöket látni” – szólt a nyugat-balkáni országok parlamenti elnökeihez Kövér László.
„Az Európai Unió bővítésének meg kell történnie, ugyanakkor a bővítés pozitív megítéléséért harcolni kell az EU-ban” – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken a konferencián.
A kormányfő hangsúlyozta: a visegrádi négyek, a közép-európaiak immáron az unión belülről, a balkáni irányú bővítést egy energia- és erőforrásnak, egy lehetőségnek tekintik.
„Görögország és Magyarország között egy geopolitikai luk van uniós tagság tekintetében, márpedig, mivel kitöltetlen tér nincs, így ha mi ezt a térséget nem integráljuk, akkor erre a térségre vonatkozóan másoknak is lesznek tervei” – folytatta.
Orbán Viktor hozzátette: a magyar–szerb határ a kínai szabadkereskedelmi övezet és az Európai Unió közös piacának találkozási pontjává vált, s noha a szerb–kínai szabadkereskedelmi megállapodás nyilván nem férne össze az európai uniós tagsággal, a szerbek jól teszik, ha több vasat is tartanak a tűzben, mert ha máshogy nem, így lehet Európát cselekvésre sarkallni.
„Dinamika, növekedés, energia, erő az utóbbi években is az újabban felvett országok gazdaságából jött az Európai Unióban” – állapította meg a magyar kormányfő.
A bővítést illetően sokkal inkább indokolt a kritika, mint az elismerés hangján beszélni az EU politikájáról – jelentette ki.
Hozzátette, maga az EU sem tudja eldönteni igazán, miképpen gondolkodjon a délkelet-európai térségről: kényelmetlen feladatot, nehézséget, problémát vagy inkább lehetőséget lát-e benne.
„Mi, akik később csatlakoztunk, a bővítésre mindig lehetőségként tekintettük” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Szerbiát a konferencián Vladimir Orlić, a szerb képviselőház elnöke képviselte.
Az Európai Unió minden mérőszám szerint Szerbia legfontosabb gazdasági partnere, támogatása ezért különlegesen fontos, elsősorban az energetikai és infrastrukturális projektumaink megvalósítása terén” – mondta Orlić a Beta tudósítása szerint a konferencián.
Beszédében kiemelte, hogy Szerbia az utóbbi évben jelentős előrehaladást ért el több mint 30 csatlakozási fejezet tárgyalásakor, egyetlen esetben sem könyvelhetett el visszalépést, amit az az Európai Bizottság múlt héten kiadott jelentésében is olvasható volt.
„Több területen is előrehaladást észleltek: Szerbia gazdaságának erősödésében, az igazságszolgáltatás függetlenségének a biztosításában, a korrupcióellenes harcba és nyilvánosság szabadsága és a médiaszabadság tekintetében. Szerbia tudatában van a reformok fontosságának, ezért igyekszik minden területen folytatni az előrehaladást, de úgy, hogy eközben figyelmet fordít az ország vitális érdekeinek a megőrzésére is” – hangsúlyozta a szerb parlament elnöke.
Nyitókép: MTI
