Ukrajna gyors felvétele az Európai Unióba beláthatatlan következményekkel járna, és nem szolgálja sem Magyarország, sem az Európai Unió érdekét – jelentette ki a miniszterelnök szerdán az Országgyűlésben.
Orbán Viktor az Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szóló kormánypárti országgyűlési határozati javaslat általános vitájában üdvözölte és fontosnak nevezte, hogy Ukrajna uniós csatlakozásáról érdemi vita folyhat a magyar parlamentben.
Azt mondta, „nem babra megy a játék", ez a vita nemcsak Magyarország, hanem az egész unió jövőjét befolyásolja. Európai sorskérdésről van szó, de valódi vita helyett az EU-ban inkább „fejjel megyünk a falnak" – értékelt a kormányfő.
Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna tavaly, a csatlakozási kérelmének benyújtása után négy hónappal lett tagjelölt. A tagjelölti státusz nem adományozható cím, annak rögzített feltételei vannak, ezen feltételek nem teljesítése ellenére, kivételt engedve lett Ukrajna tagjelölt – emelte ki.
Hozzátette: 1973, az EU első bővítése óta általában a kérelem benyújtása és a tagjelölti státusz között több mint három év, a kelet-közép-európai, Magyarországot is érintő bővítésnél pedig négy év telt el.
Kitért arra, hogy Észak-Macedónia 2004-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét, a tagjelölti státuszra másfél évet kellett várnia, a csatlakozási tárgyalások érdemben ma sem zajlanak. Montenegró 2008-ban nyújtotta be kérelmét és két évet várt a tagjelöltségre, a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez további másfél év volt szükséges.
Szerbia és Albánia 2009-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét. Szerbiának két évet kellett várnia a tagjelölti státuszra és további másfél évet a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, Albániának öt évet kellett várnia a tagjelölti státuszra, a csatlakozási tárgyalások megkezdésére további hat évet várt - idézte fel.
Orbán Viktor kijelentette, „a leplezetlen részrehajlás" szükségképpen lerombolja az uniós intézmények tekintélyét, ilyenkor felértékelődik a nemzeti parlamentek szerepe, ilyenkor van szükség rájuk, hogy meg lehessen vitatni, jó gondolat-e a csatlakozási tárgyalások megkezdése Ukrajnával.
A magyar kormány álláspontja jelenleg az – noha ez a vita még meggyőzheti az ellenkezőjéről –, hogy Ukrajna gyors felvétele az EU-ba beláthatatlan következményekkel járna, és nem szolgálja sem Magyarország, sem az EU érdekeit – hangsúlyozta.
Rámutatott, az Európai Uniónak komolyan kell vennie a saját szabályait. Ha ezeket a szabályokat az európai intézmények nem veszik komolyan, az Európai Unió „egész egyszerűen megszűnik létezni". Ukrajna gyors csatlakozásával márpedig az uniós intézmények éppen azt fogják kérni a tagállamoktól, így Magyarországtól is, hogy saját szabályainkat se tartsuk be – tette hozzá.
A kormányfő emlékeztetett: az Európai Bizottság hét konkrét feltételt támasztott Ukrajna számára ahhoz, hogy megkapja a tagjelölti státuszt. Ráadásul a korábbi csatlakozó országoktól eltérően Ukrajna úgy kapta meg a státuszt, hogy a feltételeket csak utólag kell teljesítenie.
A hét feltétel az alkotmánybírók kiválasztásának reformja, az igazságügyi főtanács átvilágítása, a pénzmosás elleni fokozott fellépés, a médiaszabadság garantálása, a korrupció elleni fellépés, az oligarchák elleni fellépés és a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítése volt – emlékeztetett Orbán Viktor.
Hangsúlyozta: még a „részrehajlóan működő" bizottság is azt állítja, hogy a hét feltételből csak négy teljesült. Tehát a tagjelölti státuszt sem kellett volna megadni Ukrajnának, nemhogy meg kellene kezdeni a tárgyalásokat – értékelt.
Orbán Viktor értékelése szerint azonban valójában egyetlen feltétel sem teljesül. A kormány számára hozzáférhető nemzetközi elemzések azt állítják, hogy az Európai Bizottság által elfogadott négy területen is valójában visszalépések történtek – mutatott rá.
Közölte: az alkotmánybírók kiválasztásának reformjáról szóló törvényt nem hajtották végre, az alkotmánybíróság eljárásáról szóló törvényt pedig el sem fogadták. Az igazságügyi főtanács és a bírák kiválasztásának kritériumai nem egyértelműek, és még a bizottság szerint is indokolt az igazságszolgáltatás igazgatási rendszerének továbbfejlesztése egy külső és független audit alapján – jelezte.
A pénzmosás elleni fellépésben nem születtek meg a szükséges döntések, és senkit sem vontak felelősségre. Az elfogadott szabályozás végrehajtása egész egyszerűen elmaradt – mondta.
Kiemelte, a bizottság szerint állítólag teljesített média- és sajtószabadság ügye úgy áll, hogy a formális garanciák ellenére nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozva az ukrán kormány gyakorlatilag felszámolta a vélemény- és sajtószabadságot.
Egy háborúban álló ország esetében a magyar kormány álláspontja szerint ezt nem is lehet kifogásolni, ám ez nem jelenti azt, hogy „mi, európaiak, ki kellene, hogy nevettessük magunkat azt állítva, hogy Ukrajnában érvényesül a sajtószabadság", márpedig a bizottság ezt állítja – tette hozzá Orbán Viktor.
Három területen – a korrupció, az oligarchák elleni fellépés és a nemzeti kisebbségek ügye – még az Európai Bizottság szerint sem teljesültek a feltételek – hangsúlyozta.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy nem látni tisztán abban, az ukrán parlamentben elfogadott, kisebbségek számára állítólag kedvező törvény mit is tartalmaz. Felidézte: 2015-ben vették el a magyaroktól és a többi Ukrajnában élő nemzeti közösségtől azokat a jogokat, amelyek addig megillették őket.
Nyitókép: MTI
