Az idei európai parlamenti (EP) választások után is meghatározó, sőt központi szerep jut Orbán Viktor miniszterelnöknek a konzervatív táborban. Erre is felhívta a figyelmet Bóka János európai ügyekért felelős magyar miniszter a Le Monde-ban. Kifejtette ugyanakkor, hogy Magyarország „professzionálisan, tisztességes közvetítőként és a lojális együttműködés elve alapján” viszi majd az uniós elnökséget az év második felében.
Az idei európai parlamenti választások után változások lesznek, ezek mértéke még nem egyértelmű, de az bizonyos, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a konzervatív tábor központi szereplője, és bármilyen (európai konzervatív) együttműködés csak az ő és a Fidesz részvételével lehetséges – nyilatkozta Bóka János európai ügyekért felelős miniszter a Le Monde francia napilapnak. A hétvégén megjelent interjújában a tárcavezető elmondta: a magyar miniszterelnök, aki azzal a céllal érkezett az Európai Tanács tavaly decemberi ülésére, hogy stratégiai vitát kezdeményezzen Ukrajnával kapcsolatban, hiába próbálta meggyőzni kollégáit; a fegyveres konfliktusban Ukrajna győzelmére alapozott, ám kérdéses európai stratégia ellenében lehetetlen volt konszenzusra jutni a 27 tagállam között. Orbán ezért az üres székek politikájának európai megoldását alkalmazta (azaz elhagyta az üléstermet) az Kijevvel esedékes uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését elutasító álláspontjának kifejezésére.
Bóka rámutatott: a magyar kormány üdvözli, hogy az Európai Bizottság és tagországok egy része is dolgozik azon az elképzelésen, amely szerint Ukrajna finanszírozását az EU költségvetésén kívül, a társállamok és a nemzetközi szereplők által létrehozott alap révén kellene biztosítani. „Javasoljuk, hogy a finanszírozást éves alapon, minden évben a tagállamok egyhangú döntése alapján fogadják el” – fűzte hozzá.
Utalt arra is, hogy Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter várhatóan január 29-én tárgyal ukrán hivatali kollégájával, Dmitro Kulebával. Megbeszélésük előkészítené az Orbán és Volodomir Zelenszkij közötti lehetséges találkozót, ha a magyar kormányfő és az ukrán elnök diskurzusa érdemi előrelépéshez vezethet.
A Magyarországgal szembeni újabb, a hetes cikk szerinti lehetséges uniós eljárással kapcsolatban Bóka megjegyezte: ha erre most kerülne sor, az „egyértelmű bizonyítéka lenne annak, hogy az eljárás a politikai nyomásgyakorlás eszköze, és semmi köze a jogállamiság elveihez”.
Arra a kérdésre, hogy Magyarország az év második felében esedékes uniós elnökségét felhasználja-e geopolitikai pozícióinak előmozdítására, a miniszter kijelentette: Magyarország „professzionálisan, tisztességes közvetítőként és a lojális együttműködés elve alapján” viszi majd az elnökséget, amelynek együttműködési platformra van szüksége az EP-vel is, az ott megfogalmazott politikai aggályoktól függetlenül. „Ám a prioritásaink, mint az EU gazdasági versenyképességének erősítése, valamint a biztonság- és védelempolitika, nem vitatottak” – fűzte hozzá.
Nyitókép: MTI
