Az Európai Politikai Közösség csütörtöki csúcstalálkozója után pénteken az Európai Tanács informális csúcstalálkozóját tartották meg a magyar fővárosban, ahol az Európai Unió versenyképessége volt a központi téma. A magyar elnökség prioritásai között ez az első számú célkitűzés, de a Draghi-jelentés is ezzel a témával foglalkozott, így – Orbán Viktor szavai szerint – a jelenlévő miniszterelnököknek és államfőknek sikerült nagyobb vita nélkül egyetértésre jutniuk a versenyképességi deklaráció pontjaiban, melyeket a csúcs házigazdájaként ő maga ismertetett.
Az uniós vezetők tárgyalását követően Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke tartott közös sajtótájékoztatót.
Mindhárman határozottan elítélték az Amszterdamban történteket, ahol izraeli polgárokra támadtak a rájuk „vadászók”. Hangsúlyozták, a gyűlölet és az antiszemitizmus elfogadhatatlan.
Az elsőként felszólaló Charles Michel, aki ötéves mandátuma végeztével utolsó ET-ülésén vett részt, kijelentette: szükség van a gazdasági alap megerősítésére. „El kell mélyítenünk az Európai Unió belső piacát, a vállalatokat tőkével kell segíteni a beruházásokban és az innovációban” – mondta.
„A találkozón a versenyképesség erősítése volt a fő téma, megbeszélést folytattunk a témában jelentést készített Mario Draghival, valamint Christine Lagarde-dal, az Európai Központi Bank elnökével. A Budapesti Nyilatkozat rögzíti, hogy a pénzügyi eszközökről szóló vita lefolytatása az új intézményi ciklus feladata lesz” – jelentette ki Charles Michel.
A budapesti nyilatkozat jól azonosítja, milyen mérföldkövek alapján kell együtt dolgozniuk a tagállamoknak – mondta az Európai Tanács elnöke. Az Európai Beruházási Bank használata fontos, erős eszköz lehet az innovációban – hangsúlyozta a belga politikus.
Charles Michel kiemelte, csütörtökön este beszélt az amerikai elnökválasztáson győzelmet arató Donald Trumppal, akinek elmondta: a biztonság- és geopolitikai kihívások, az orosz– ukrán háború, a közel-keleti konfliktus kezeléséhez több párbeszédre és erőfeszítésre van szükség. „A klímaválság, a digitális kérdések terén valamennyi globális partnerünkkel össze kell fognunk”.
Charles Michel leszögezte: meg kell erősíteni az európai védelmi készültséget, képességet, amihez a NATO alapvető pillér, „de európai felelősség is van ezen a téren”.
Az Európai Tanács leköszönő elnöke azt mondta, hogy a két budapesti eseményen, az Európai Politikai Közösség csütörtöki találkozóján, majd a pénteki informális EU-csúcstalálkozón egyaránt megvolt a kapacitás ahhoz, hogy meghallgassák egymást, és egy erősebb, ellenállóbb és szuverénebb Európáért cselekedjenek.
Az európai versenyképesség volt a fő kérdés az Európai Unió állam- és kormányfőinek budapesti informális ülésén – közölte a tanácskozást követő sajtótájékoztatón Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Közölte, csütörtökön megvitatták az amerikai elnökválasztás eredményének hatását. Pénteken az európai versenyképesség volt a legfőbb kérdés. Feltérképezték, miben erős Európa: itt a legmagasabb az életkor, magas az oktatás, magas a szociális biztonság szintje, itt a legnagyobb a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése. Ugyanakkor vannak területek, amelyeken fejlődni kell. Mario Draghi versenyképességi jelentése nagyon alapos munka, ezen az alapon kell tovább dolgozni. Ám ez sürgős munkát jelent, három prioritásra világított rá.
Az első szerint a versenytársakkal szemben meglévő innovációs szakadékot kell felszámolni; az alapkutatásban jó az EU, de az eredményekből nehezen lesznek termékek, az akadályokat kell lebontani, első lépésként az induló innovatív vállalkozások adminisztratív terheit kell csökkenteni, hiszen gyakran 27 különböző nemzeti szabályozással kell megküzdeniük. Ezért az induló innovatív vállalkozásokra közös uniós szabályrendszert hoznának létre, ezzel egységes hozzáférést kapnának az EU egységes piacához. Szeretnék megkönnyíteni a határon átnyúló kereskedelmet és beruházásokat.
Ebben Enrico Letta átfogó jelentése az egységes belső piacról sokat segített – tette hozzá.
A második prioritás szerint kell egy közös versenyképességi, dekarbonizációs és digitalizációs terv. Az első száz napban egy tiszta iparági jogszabályt javasolnak, építve a Draghi-jelentésre és az iparági egyeztetésekre. Nagy kihívás az ukrajnai háború által elszabadított energiahelyzet megoldása, az energiaárak túl magasak, ennek csökkentése az új bizottság egyik első feladata lesz. A megújulók kapcsán az energiatárolás megoldása is fontos lesz.
A harmadik lényeges szempont Ursula von der Leyen szerint abból indul ki, hogy 2030-ra egyes nyersanyagok iránti kereslet exponenciálisan megnő. Erre két megoldás lehet, az egyik a diverzifikálás, hogy ne egy szolgáltatótól legyen a függés, a másik a körforgásos gazdaság és az újrahasznosítás.
Nagyon gyümölcsöző vitát folytattak pénteken – zárta a megállapodásról szóló ismertetőjét az Európai Bizottság elnöke.
Orbán Viktor azzal kezdte beszámolóját, hogy elítéli Magyarország nevében az antiszemita zavargásokat, amelyek Amszterdamban voltak. „Önök most egy olyan városban vannak, ahol Európa talán legnagyobb zsinagógája és a város legnagyobb katolikus katedrálisa kőhajtásnyira van egymástól” – mondta a kormányfő, és békében élünk itt.
„Mindannyiuk előtt közismert, hogy vannak az Európai Unió Bizottsága és Magyarország között súlyos politikai konfliktusok, nekem is vannak vitáim az elnökaszonnyal, de most von der Leyen a vendégünk, eljött a házunkba, és a vendégnek kijárt az udvarias fogadtatás, a tisztelet, semmilyen vita sem volt közöttünk az ülésen. A csatáinkat majd megvívjuk Brüsszelben. Az itteni fő témában, a versenyképességben teljes egyetértés volt közöttünk” – mondta a magyar kormányfő.
Orbán Viktor ismertette, a cél az volt, hogy a versenyképességre összpontosítsanak, és összehozzanak egy versenyképességi paktumot Budapesten, ami sikerült. Az EU növekedése az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt, mint Kínáé vagy az USA-é. Az EU részesedése a világkereskedelemből csökken, és a magas energiaárak is sújtják az itteni vállalkozásokat.
A budapesti deklaráció azt mondja, azonnali cselekvésre van szükség – jelentette ki, és ismertette is deklaráció néhány pontját.
Egyszerűsítési „forradalom” jön, ami azt jelenti, hogy csökkentik az adminisztrációs terheket. 2025 első felének végére lecsökkentik a jelentési kötelezettségeket. Sürgős intézkedéseket fogadnak el a magas energiaárak mérséklése érdekében. 2030-ra az európai össztermék 3 százalékát kutatás-fejlesztésre ffordítják. Megvalósítják a tőkepiaci uniót. Arra fognak törekedni, hogy a a polgárok pénzét befektetési alapok felé irányítsák, az európai emberek megtakarítása magasabb ugyanis, mint az amerikaiaké, de az európaiak a pénzüket a bankokban tartják, amelyek „genetikailag” nem alkalmasak a kockázatos high-tech-befektetések finanszírozására. A célok között szerepel az is, hogy európai védelmi ipari bázist hoznak létre. A következő 5 évben a versenyképesség lesz a középpontban, minden jogalkotási javaslathoz lesz versenyképességi értékelés, teszt – ismertette a magyar kormányfő.
Orbán Viktor közölte, optimistán zárta a tanácskozást, mert senki sem a hanyatlást akarja menedzselni, mindenki újra naggyá akarja tenni Európát, ha már az amerikaiak elhatározták, hogy naggyá teszik Amerikát.
A sajtótájékoztató ezt követően újságírói kérdésekkel folytatódott.
Nyitókép: Beta/AP
