János Zsigmond-díjjal tüntette ki Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét a Magyar Unitárius Egyház hétfőn este Kolozsváron, a vallásszabadság napja alkalmából tartott ünnepi istentiszteleten.
Az erdélyi országgyűlés 1568-ban hozott tordai határozatának emlékére – amely Európában először foglalta törvénybe a lelkiismeret szabadságát – a belvárosi unitárius templomban tartott ünnepségen Kövér László elsőként vette át az unitárius egyház mindenkori támogatói számára adományozott elismerést.
A díj nemcsak a díjazottnak az unitárius egyház iránti hűségét és elkötelezettségét ismeri el, hanem az egyház fenntartásáért és közösségfejlesztéséért tett erőfeszítéseit is – hangzott el.
Kövér László köszönőbeszédében aláhúzta: a kitüntetés számára megerősítést és elköteleződést jelent, hogy miként eddig, a jövőben is legjobb tudása és lehetőségei szerint a nemzeti szuverenitás, a Kárpát-medencei magyar megmaradás és a közép-európai érdekközösség erősítésének az ügyét szolgálja.
„A világ egyetlen magyar alapítású keresztény vallásának egyháza részéről díjat elfogadni ezért nagy megtiszteltetés, különösképpen, ha az a díj az újkori Erdély első fejedelmének és egyben unitárius uralkodónknak, János Zsigmondnak a nevét viseli” – mondta.
Rámutatott: a névadó XVI. századi történelmi kora és sorsa három okból tanulságos és iránymutató a nemzetét szolgálni akaró magyar ember számára.
Az első ezek közül a nemzeti szuverenitás iránti igény, mivel a korabeli magyarság bízott abban, hogy az érdekeit a soraiból származó vezetők képviselik a legjobban. „Mindez közel ötszáz esztendő múltán, azaz napjainkban sincs másként. Ez ma is a legnagyobb erkölcsi felelősséget ruházza minden nemzeti politikusra, arra kötelezve őket, hogy azért dolgozzanak, hogy Magyarország a következő ötszáz esztendőben is egy magyar ország maradjon” – mondta Kövér László.
A második oknak a magyarként való megmaradás akaratát nevezte, mivel a fejedelem idejében született meg a megfogalmazása: „két pogány között egy hazáért”. „A történelem forgatagában a pogányok azóta többször is cserélődtek, a történelmi Magyarország határai is változtak, de az eszmei haza örök maradt, miként örök maradt az a létparancs is, hogy Kárpát-medencei szülőföldünkön minden körülmények között meg kell maradnunk magyarnak” – húzta alá.
A harmadik ok, amiért szerinte a magyarok mellett a románoknak és minden közép-európai nemzetnek érdemes felnézni János Zsigmondra és örökségére, az a ma is létező közép-európai sorsközösség, amelynek egyik legszebb történelmi bölcsője éppen az Erdélyi Fejedelemség volt – mondta a házelnök.
A díjazottat Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke méltatta, aki elmondta: János Zsigmond az értékteremtő hozzáállás példája, aki kicsiny országát kormányozva azon fáradozott, hogy elvesse a béke és emberség magvait, amelyek aztán Erdélyt tündérkertté varázsolták.
Hangsúlyozta: Kövér László szerteágazó tevékenysége a jó ügyek melletti kiállásra, a magyar nemzet értékeinek és kincseinek, a keresztény élet jellemet formáló erejének az alapjára van építve. Hangsúlyozta: a díjazott a jellemes emberek ritkuló táborát erősíti kitartó értékelvűségével, szívósságával és alázatával, amellyel a magyar nemzetet, a kereszténységet és ezen belül az unitárius közösséget is szívén hordozza.
Az istentisztelet után az ünneplők Dávid Ferenc szobrához vonultak, ahol Sándor Krisztina, az unitárius egyház főgondnoka a nagy elődök ma is érezhető jelenlétéről beszélt, majd koszorúzás következett.
Nyitókép: Kövér László átveszi a díjat Sándor Krisztinától (Fotó: MTI)
