Elutasította Călin Georgescu által kért ideiglenes intézkedéseket az érvénytelenített romániai államfőválasztás tárgyában indított perében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) – jelentette a bíróság keddi közleménye alapján az Agerpres hírügynökség.
Az idézett közlemény szerint az EJEB héttagú bírói testülete kedden egyöntetűen hozott döntésében elutasította, hogy ideiglenes intézkedéseket rendeljen el az ügyben.
A tavalyi romániai államelnök-választás első fordulójában győztesként kikerült Călin Georgescu 2024. december 16-án benyújtott keresetében azt kérte, hogy az európai bíróság rendeljen el ideiglenes intézkedéseket ügyében: függessze fel a román alkotmánybíróságnak a választások érvénytelenítéséről szóló határozatát és rendelje el a választások folytatását második forduló kiírásával.
Ezt a kérelmét utasította el kedden a strasbourgi székhelyű bíróság arra hivatkozva, hogy csupán különleges esetekben hagy jóvá ideiglenes intézkedéseket, amikor a panaszost helyrehozhatatlan kár érné.
A közlemény szerint a keddi döntés nem befolyásolja a perben hozandó végső ítéletet. A Călin Georgescu által a tavalyi államfőválasztás tárgyában Románia ellen benyújtott keresetet így a megszokott eljárás szerint tárgyalja majd az EJEB.
A független államfőjelöltet az EJEB előtt képviselő egyik ügyvéd, Maria Vasii a Hotnews hírportálnak úgy nyilatkozott: kivárják a végső döntést az ügyben. Kifejtette: arra számít, hogy miután most úgy döntött, nem indokolt a közbelépése, „az EJEB lesz annyira felelősségteljes, hogy meghozza a szükséges intézkedéseket és kijavítsa saját hibáit”.
A romániai elnökválasztás 2024. november 24-én megtartott első fordulója eredményének érvénytelenítéséről és a teljes elnökválasztás újrakezdéséről az alkotmánybíróság határozott december 6-án. A testület azt követően döntött így, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) megállapította: Georgescu bejelentetlen külföldi forrásokból finanszírozta elnökválasztási kampányát, és Románia „állami és nem állami szereplők, kiváltképpen Oroszország ellenséges kibertevékenységének célpontjává vált”.
A december elsejei parlamenti választások után alakult új bukaresti kormány május 4-ére írta ki a megismételt elnökválasztás első fordulóját. Amennyiben egyetlen jelölt sem szerzi meg a névjegyzékben szereplő választók több mint felének támogatását, május 18-án második fordulót is tartanak az első két helyen végző jelölt részvételével.
Az Avangarde közvéleménykutató cég friss felmérése szerint a tavalyi elnökválasztás első fordulójában legtöbb szavazatot szerző Călin Georgescu független jelölt nyerné a megismételt államfőválasztást a
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett adatok szerint, ha most vasárnap tartanák az államfőválasztást, Georgescu a szavazatok 38 százalékát szerezné meg. A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a kisebbségi frakció alkotta jelenlegi kormánykoalíció jelöltjére, Crin Antonescura a választópolgárok 25 százaléka szavazna. A választásokon függetlenként indulni szándékozó Nicusor Dan, Bukarest főpolgármestere a voksok 17 százalékát kapná.
A felmérés adatai szerint a decemberi államfőválasztás első fordulójában második helyen végzett Elena Lasconi, az ellenzéki Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a voksok 6 százalékát gyűjtené be, akárcsak a többi párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion. Az SOS Romania elnöke, a bukaresti parlamenti botrányairól hírhedtté vált Diana Șoșoacă EP-képviselő a voksok 5 százalékát kapná.
A felmérés a második forduló lehetséges forgatókönyveit is ismerteti, eszerint Călin Georgescu Antonescut, Dant és Lasconit is legyőzné.
A román politikusok bizalmi indexét is mérő felmérés adatai szerint a választópolgárok 51 százaléka Călin Georgescuban bízik a legjobban. A második helyen Ilie Bolojan, a PNL ügyvivő elnöke végzett, akiben a válaszadók 44 százaléka bízik. Crin Antonescu, a kormánypártok közös államfőjelöltje és Nicusor Dan bukaresti főpolgármester bizalmi indexe 39, George Simioné 38 százalékos.
Amennyiben Romániában most vasárnap tartanák a parlamenti választásokat, az AUR szerezné a legtöbb szavazatot, a voksok 29 százalékát, megelőzve a 22 százalékon végző PSD-t. A PNL és az USR a voksok 13 százalékát, a SOS Románia a voksok 8 százalékát, a szintén szélsőségesnek tartott Fiatal Emberek Pártja (POT) 5, az RMDSZ 4 százalékát kapná.
Az Avangarde a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséről is kikérte a válaszadók véleményét: 48 százalék mondta azt, hogy ez jó döntés volt, 42 százalékuk szerint rossz, 10 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni. A válaszadók 54 százaléka gondolja azt, hogy a választásokat elcsalták, 34 százalék nem hiszi ezt. A megkérdezettek 46 százaléka értett egyet azzal, hogy Oroszország megpróbálta befolyásolni a romániai választások eredményét, 36 százalék tagadta ezt.
Az Avangarde telefonos felmérése január 10. és 16. között készült 1354 fős mintán, 2,6 százalékos hibahatárral.
Nyitókép: Călin Georgescu (Fotó: AP)
